Jármű neve: Churhill Mk VI
Haderő: Egyesült Királyság
Típusa: gyalogsági (nehéz) tank
Méretarány: 1:35
Makett gyártója: AFV Club AF35S52
Kiegészítő: Fruil ATL-60 lánctalp
Bevezető
Kevés olyan tank van a hadtörténetben, ami ennyire méltatlanul szorult a háttérbe. Noha nem ez a fő területem, amit célul tűztem ki, biztos voltam benne, hogy szeretnék egy ilyen makettet a vitrinemben látni. Ráadásul most raktam össze először AFV Club makettet és mondhatom, teljesen beleszerettem a gyártóba. Azonban jöjjön a tank részletes ismertetője!
A járműről
Ahogy ezt már a tankok története sorozatban is hosszasan kifejtettem, Nagy-Britannia, mint ahogy a többi győztes is, elég furcsán közelített a tankokhoz az I. Világháború után.
Annak ellenére, hogy az Antant vezette be először ezt a fegyvernemet és arattak is mérsékelt sikereket a háború folyamán, valójában a két világháború közötti időszakban a kezdeti lendület hamar tanácstalanságba fulladt.
Egyfelől látták, hogy ennek a fegyvernemnek van létjogosultsága a csatatéren, ugyanakkor az is teljesen világossá vált, hogy abban a formában, hogy azt bevetették, életképtelen a fegyver.
Tehát a gondolkodás elindult, és két fő csapásirányt vizionáltak a stratégák, úgy mint a lovassági (gyors, könnyű), és gyalogsági (nehéz, lassú) osztályt. Ez később azért bizonyult tévedésnek, mert nem a tankok gyorsaságához igazították a harcmodort, hanem a meglévő nehézkes és lassú, gyalogságra épülő hadviselésbe akarták illeszteni a fegyvernemet.
A Churchill tankok gyalogsági tankok voltak, vagyis lassúak, viszont jól páncélozottak voltak. Az kezdeti elképzelés szerint a gyalogságot követve segítik azt.
Az első 4 prototípus 1940-ben Belfastban, a Harland and Wolff hajóépítő cégnél készült el. Ez volt az A20, ám az europai kontinensről való kiszorulást változásokat követelt, ezért ennek a variánsnak az életciklusa véget is ért.
Az A22-vel szemben, okulva a lengyelországi eseményekből, új elvárásokat fogalmaztak meg. Ez lett a Mark IV-es. A jármű kézikönyvében az alábbi olvasható: „Fighting vehicles are urgently required, and instructions have been received to proceed with the vehicle as it is rather than hold up production. All those things which we know are not as they should be will be put right.”
Vagyis lényegét tekintve az üzenet ez volt: sürgősen szükség volt harci járműre, és utasításokat kaptunk a jármű gyártás fenntartására és ne semmiképpen ne legyen fennakadás. Minden hibát helyre fogunk hozni, amiről tudunk és amiknek nem olyannak kellene lenniük.
Ez gyakorlatilag teljesen leírja a gyártás körüli viszonyokat. A franciák és a britek nyilván nem számoltak a háború ilyen gyors kitörésével és elvileg semmi okuk nem volt lázas fegyverkezési versenybe fogniuk.
A brit gyártási kapacitást amúgy is kimerítette az I. Világháború, és inkább éltek a Kölcsönbérleti szerződés által elérhetővé vált amerikai haditechnikával, még annak ellenére is, hogy az néhol nem vette fel a versenyt a saját fejlesztésikkel.
A tank külseje inkább idézi az I. Világháborút. A lánctalpak követik a tank körvonalát, egészen a törzs tetejéig felmennek. Elől és hátul kinyúlnak. Az első és hátsó fogaskerekek, melyeknél a lánctalp visszafordul bővel túlnyúlnak a törzsön.
Alul 11 pár, kis átmérőjű futógörgőt találunk, melyek mindegyike független rugózású a hozzá tartozó spirál rugóknak köszönhetően.
A lánctalp felül nem görgőkön fut vissza, hanem egyszerűen a felső lemezen csúszik. A menekülő nyílás oldalt található, ami a későbbi tankokon alulra került, hiszen ott védettebb módon lehet vész esetén elhagyni a tankot.
A lövegtorony hegesztett, ami modernnek mondható, a löveg egy QF 75 mm-es löveg, ami nem olyan rossz, ám ez csak az 1944-es modellre került fel, amikor is már elégtelen volt a legtöbb német tankkal szemben. Akkor már inkább a 90 vagy nagyobb űrméretű lövegek számítottak jónak.
Hiányosságai ellenére szinte minden hadszíntéren megfordult, jó volt a terepmászó képessége, illetve a partraszállásnál méretei és páncélozottsága miatt sokféle variációt készítettek (lángszórós, árokbetemető, hídfektető)
Amikor Sir Winston Churchill megtudtam hogy róla nevezték el a tankot, úgy nyilatkozott, hogy „Akkor nevezték el rólam ezt a tankot, amikor megtudták, hogy nem valami jó”. Ez azonban egyáltalán nem volt igaz. Észak-Afrikában példéul párharcot nyert egy német Tigris tankkal szemben, és hozzá köthető az egyik Tigris példány elfogása is.
Azt biztosra vehetjük, hogy, ha nem írt volna felül a német Blitzkrieg taktika, akkor ez a tank sokkal nagyobb szeletet hasíthatott volna ki a történelemből.
Technikai paraméterek:
| Személyzet | 5 fő |
| Hosszúság | 7.44 m |
| Szélesség | 3.25 m |
| Magasság | 2.49 m |
| Tömeg | 39.1 t |
| Elsődleges fegyverzet | QF 75mm |
| Páncélzat | 51-102 mm |
| Műszaki adatok | |
| Motor | Bedford 12-henger, vízhűtéses, benzines 350 le / 261 kW |
| Felfüggesztés | Spirál rugó |
| Sebesség | 24 km/h |
| Fajlagos teljesítmény | 9 le / t |
| Hatótávolság | 90 km |
A makettről
Ez volt az első találkozásom az AFV Club kiadóval, és nagyon pozitív tapasztalataim voltak. A makettet álomszerű volt építeni, különösen azért, mert a párhuzamosan épített Bronco makett viszont hihetetlenül nagy csalódás volt.
Az alkatrészek gyönyörűen illeszkedtek, egyetlen ponton kellett hézag tömítenem. Az építési leírás jól követhető volt, nagyon sok fényképet tartalmazott.
A lövegcső fém volt, a futóműhöz tényleges rugókat kaptam, ami miatt a futómű tökéletesen, modellszerűen működött, rugózott.
A löveg és a homok géppuska szépen állítható maradt, strapabíró a kialakítása. Nagyon helyesen a működésre és nem a valósághűségre törekedtek ott, ahol az nem látszik.
A festés egyszínű lett, a sarazást/bemosást most egy olyan olajfestékkel végeztem, amit nem próbáltam korábban.
A lánctalp cserélődött, mivel eredetileg az gumi, bár az is szép kialakítású és mivel elég kevés látszódik belőle, akár azt is használhattam volna.
Mi két egyedi faljavítást alkalmaztam. A sárhányót az egyik oldalon sörös dobozból kivágott lemezre cseréltem, illetve a torony hegesztésénél kialakítottam egy hegesztési varratot húzott szálból.
Felhasznált színek/pigmentek:
| Alapozás | Steel Red | Gunze | H38 |
| Alapszín | Olive Drab | AK Real | RC037 |
| Lánctalp | Steel Red | Gunze | H38 |
| Fa felületek | Sandy Brown | Gunze | H66 |
| Fémes kopás | Silver | Revell | 90 |
| Lánctalp bemosás | Summer Kursk Earth | AK | AK080 |
| Bemosás (Olaj) | Raw Sienna | Pannon Color | 820-1 |
| Kosz, Sár, Rozsda | Europian Earth/Medium Rust | AK pigment | H37 |
| Sár | Dust Effect | AK | AK015 |
| Fényes lakk | Clear | Revell | 1 |
| Matt lakk | Clear | Revell | 2 |
Összességében
Szerintem jól sikerült a végeredmény, én meg vagyok vele elégedve és nagyon jó volt építeni a makettet. Semmi bosszúság nem jelentkezett, ami azért nagyon ritkának mondható. Az biztos, hogy lesz még AFV Club makettem, mert egy pihen a dobozban és már szemezek egy M-10-el is, amiről eddig nem tudtam, hogy van ilyen kiadásban.