A makett jó minőségű, az alkatrészek szépen kidolgozottak. Azonban a torony összeállítása a sok kisebb alkatrész miatt meglehetősen nehéz.
Az összeállítás több variációban lehetséges, a lánctalp kiemelkedően jó, működő, szemenkénti. Talán ez volt a makett legjobb és legélvezetesebb darabja,
Az építési leírás több helyen pontatlan, nagyon sok helyen hibás a számozás. Az utasítások nem mindig jók. Levágat olyan elemeket, melyeket nem kellene. Túl sok variáció építhető össze, ezért neház authentikusan egy verziót megépíteni.
A matricakészelt részben hiányos. A toronyszámok a magyar verzióban nem tartalmazzák a harmadik számsort. Ez kicsit bosszantó.
A biztosított kábelek túl vékonyak a vontatókötélhez, ami megfelleő vastagságú, az meg nem sodrony kinézetű.
Összességében nem rossz makett, de nem ez lesz a kedvenc gyártóm.
Please accept YouTube cookies to play this video. By accepting you will be accessing content from YouTube, a service provided by an external third party.
Gyorsan összerakható, kellemes makett volt. A doboz alapján többet vártam, de nem okozott csalódást.
A matricák kicsit gondot okoztak, ott volt némi hiányosság. A doboz alapján ez egy ausztrál egység, de több jelzést kapunk. Akkor van baj, ha az ember ezt szinkronba akarja hozni az utánfutóval.
Az utánfutóhoz ugyanis egyetlen variácó áll rendelkezésre. A további nehézséget még a szerszámok rögzítése okozhatja, ami a gyári elmekkel egyáltalán nem oldható meg szépen, így esetemben fel sem kerültek a makettre.
Please accept YouTube cookies to play this video. By accepting you will be accessing content from YouTube, a service provided by an external third party.
Lövegcső: Aber U.S. 76 mm M1A1 tank barrel for Sherman M4A1 (76)
Lánctalp: Friul Sherman T 51 type
Makett gyártója: Italeri 225 2015
A makettről
Kellemes építés volt, nem volt semmilyen komolyabb buktató. A végeredménnyel meg voltam elégedve. A makett nem pont úgy épült, ahogy a leírás megkívánta volna. A tank olyadlszoknyáját szándékosan nem tettem fel, mert az a verzió nem igazán tetszett.
A tankra került pár kiegészítő az Abertől, de nem minden eleme. Mai fejjel azt mondanám, hogy a kiegészítő nem érte meg.
Tudom, hogy az Italerimel nem olyan jó a híre, de én mindenképpen ajánlom. Ár/értékarány szempontjából általában az Italeri kitek teljesen megfelelőek. Nem találkoztam nagyon részletesen kidolgozott Italeri kittel, de kimoly problámám sem volt vele soha.
A járműről sem túl sok jó véleményt hallani a makettezők körében, de én alapvetően egy jó tanknak tartom, mely tökéletesen ellátta azt a feladatot, melyet szántak neki, és szerintem egy háború esetén ez a lényeg, a többi mellékes.
Please accept YouTube cookies to play this video. By accepting you will be accessing content from YouTube, a service provided by an external third party.
Ez alkalommal egy klasszikus került terítékre. A Panzer IV tankot valószínűleg senkinek sem kell bemutatni különösebben annak, aki egy kicsit is foglalkozott a II. világháborúval.
Ezt a kitet régóta őriztem a polcon, és biztos voltam benne, hogy nem okoz csalódást. Nem is okozott. Rögtön az elején elárulom, maradéktalanúl elégedett voltam a készlettel.
Please accept YouTube cookies to play this video. By accepting you will be accessing content from YouTube, a service provided by an external third party.
If you accept this notice, your choice will be saved and the page will refresh.
A járműről
A panzer IV Harmadik Birodalom legtöbbet gyártott tankja (több, mint 8500 darab). Fejlesztése az 1930-as években kezdődött és a II. világháború végéig tartott. Nagyon sok variáns készült.
A tanktípus szülőatyja Heinz Guderian, aki a német oldalon. Ő volt az, aki legnagyobb híve volt a páncélos hadviselésnek és kidolgozta a német páncélos doktrínát. Alapvetően két tank osztályt álmodott meg, a közepes és nehéz tank személyében, ahol a panzer IV töltötte be a nehéz tank szerepkört.
A tankok besorolása a háború elején még egy kicsit más volt, mit a végén. Ennek oka, hogy a stratégák a háború elején még nem igazán gondolkodtak a panzer IV-nél nehezebb tankokban.
A háború végén jelentek meg a, szerintem zsákutcának számító, nehéz és szupernehéz tankok, A másik fontos megjegyzés, hogy a Panzer IV első változatai lövig csövű löveget kaptak, mivel arra szintén nem igazán számítottak, hogy tankoknak tankokkal meg megütközniük.
Mivel azonban a németek már a háború elején szembetalálkoztak a nyugati és a keleti fronton is jól páncélozott tankokkal, ezért a Panzer IV első, rövid csövű löveggel szerelt verziói nem igazán voltak hatásosak.
Mivel a tank alváza nem volt képes a 75mm-es lövegnél nehezebb löveg hordozására, ezért a 75mm-es lövegből kellett kihozni a maximumot. Ezért a páncélátütő képesség növelése érdekében folyamatosan növelki kellett a lövedék kezdősbességét, mely hoszabb ágyúcsövet jelenetett.
A tank rentgeteg verzióban létezett. A későbbi verzióknál már inkább az ésszerűség és az anyagtakarékosság játszott szerepet, vagyis sok mindent leszereltek róla. A legfőbb különbség azonban a löveg mellett a köténypáncélzat megjelenése, mely plusz páncélllemezeket jelentett a tank törzse és tornya körül.
Ennek oka, hogy a háború végén megjelentek a kumulatív lőszerek, amelyeknek lényege, hogy egy olvadt, plazma halmazállapotú réz sugár olvasztja át a páncélzatot. Ez ellen a legegyszerűbb védekezés , hogy a lövedéket nem a fő páncélzattal, hanem egy vékonyabb páncéllemezzel találkozik először. Ennek hatására ez a nagyon forró sugárrá alalkul lövedék a fő páncélzaton „szétfröccsen”, hatásfoka erőssen romlik, mivel nem fémben halad.
A Panzer IV egyébként nem feltétlenül páncélozottságának, hanem inkább belső kialakításnak köszönheti a sikerét. Más a háború elején is voltak jobban páncélozott, vagy nagyobb tűzerővel bíró péncélosok. Azonban kevés olyan tank létezett, melynek 5 fős legénysége, és belső rádiókomunikációs rendszere volt.
Ez azt jelentette, hogy a harctéri feladatokat hatékonyan szét lehetett osztani. Vagyis a parancsnok, aki a parancsnoki kupolán keresztül 360 fokban áttekinthette a harcteret, gondosan választhatott célpontot, a tüzér, aki a parancsnok mellett szintén a kupolában helyezkedett el, összedolgozhatott a parancsnokkal. A töltési és a komunikációs feladatokat pedig további két ember végezte.
Ha megnézzük a többi korabeli tankot ezek az elvek valahol sérültek. A francia tankok személyzete szándékosan minimális volt, illetve a több löveges tankok miatt az összehangolt munka nehéz volt. Az orosz tankokban pedig alapvetően hiányzott kezdetben a kommunikáció.
A Panzer IV-nek azonban volt egy komoly hibája, melyet nem tudtak orvosolni. Ez a lépcsőzetes kialakítás, vagyis található a tankon egy öv, mely szinte bármilyen szögből, de főleg előlről sebezhetővé tette a tankot. Vagyis nem alkalmazták a döntött páncélzatot. Ehhez ugyanis az egész felépítménynek magasabbnak kellett volna lenne, illetve a vezetőnek periszkópon keresztül kellett volna kinéznie a tankból.
Ez a tény, tovább, hogy kialakult az a nézet, hogy 75 mm-es löveg nem elégséges, és 88 mm-es löveget kell alkalmazni tette szükségszerűvé, hogy a németek új tankokat fejlesszenek, ám soha sem tudtak olyan hatákony tankkal előállni, mint a Panzer IV.
Technikai paraméterek:
Személyzet
5 fő
Hosszúság
5.92 m
Szélesség
2.88 m
Magasság
2.58 m
Tömeg
25 t
Elsődleges fegyverzet
7.5 cm KwK 40 L/43 löveg
Másodlagos fegyverzet
2 × 7.92 mm MG 34 géppuska
Páncélzat
10-80 mm
Műszaki adatok
Motor
Maybach HL120 TRM 12 hengeres benzin motor 300 PS (296 LE, 220 kW)
Felfüggesztés
laprugó
Sebesség
38-42 km/h
Fajlagos teljesítmény
11,76 le / t
Hatótávolság
Úton: 235–320 km Terepen: 120–210 km
A makettről
A választás most azért esett erre a makettre, mert a páros építésnél igyekszem olyan maketteket választani, melyeknek van valami köze egymáshoz. Mivel a másik kit egy Sherman volt, ezért adta magát a választás, hogy a németek ikonikus tankját rakjam össze. (Nem, nem a Tigrist, nem az adta a gerincét a német haderőnek)
Ez egy Dragon Smart Kit volt a 39′ – 45′ series, ami nálam garancia a minőségre. Eddig legalábbis így volt és ez alkalommal sem okozott csalódást, bátran ajánlom mindenkinek.
A készletre általánosan jellemző, hogy nagyon gazdagon felszerelt, tartalmaz szemenkénti lánctalpat, amit ráadásul nem keretről kell levagdosni, vagyis össezszerelésre kész (magic track). Illetve nagyon sok összeszerelési opciót.
Nekem most könnyű dolgom volt abból a szempontból, hogy nem akartam eltérni a dobozképtől. Mind festésben, mind kinézetben azt akartam megalkotni.
Az építés álomszerű volt semmilyen akadályba nem ütköztem, minden alkatrész a helyére illeszkedett. Az építési sorrendtől a szokásomhoz híven eltértem, de ez sem okozott gondot.
A cél, a dobozképen is látható, erőssen kopott fehér álcafestés volt. Ehhez három rétegben vittem fel festéket. Ez szokatlan tőlem, általában két rétegben dolgozom, de mivel én úgy tudom, hogy a felső, fehér festés nem „gyári” festés volt, hanem a fronton került rá a járműre, ezért így próbáltam élethű maradni.
Vagyis először kapott egy metál alapfestést, aztán kapott egy páncélszürkét, majd egy fehéret, amit chipingeltem, hogy a kopás előjöjjön.
A bemosáson ez alkalommal kicsit változtattam. Általában olajfestékes bemosást alkalmazok, ám most a pasztelkréta poros bemosást választottam. Ez gyakorlatban pasztelkréta porból, desztillált vizből és folyatószerből álló elegyet jelentett. Ezt elég sűrűre kevertem most és az eddigiektől eltérően több rétegben, visszamosva alakítottam ki a végleges kinézetet. Nagyon jól lehetett vole dolgozni és a kinézet is jól sikerült, vagyis ezzel a módszerrel még a jövőben is próbálkozni fogok.
Felhasznált színek/pigmentek:
Alapozás
Steel Red
Gunze
H38
Alapszín
Field Gray
Gunze
H32
Álcaszín
White
Revell
5
Lánctalp
Steel Red
Gunze
H38
Fa felületek
Wood Brown
Gunze
H37
Gumiabroncs
Antrazit
Revell
9
Bemosás (pasztellkréta)
Szürke
Vegyes
Kosz, Sár, Rozsda
Europian Earth/Medium Rust
AK pigment
H37
Sár
Dust Effect
AK
AK015
Fényes lakk
Clear
Revell
1
Matt lakk
Clear
Revell
2
Összefoglalás
Összefoglalva egy egy nagyszerű makett volt. Öröm volt építeni, mindenkinek ajánlom. Ajánlom a gyártó ezen szériáját és konkrétan ezt a makettet is. Biztosan nem bánja meg az, aki megépíti.
Szerintem a végeredmény szinte pont olyan lett, mint az illusztráció, szóval maximálisan elégedett vagyok vele.
Most itt az az eset állt elő, hogy inkább az ICM gyártóba, mintsem a konkrét makettbe szerettem bele. Vagyis terveim között szerelt egy brit teherautó összerakása, de nem feltételül ezt terveztem.
A brit teherautók midig is különböztek a többitől a furcsa megjelenésük miatt. Nem állítom, hogy csúnyák, de a szögletes formájuk és a csapott orrész mindenképpen egyedivé teszi őket.
Please accept YouTube cookies to play this video. By accepting you will be accessing content from YouTube, a service provided by an external third party.
If you accept this notice, your choice will be saved and the page will refresh.
A járműről
A járműről nem túl sok információt találtam. Ez egy össz kerék meghajtású angol teherautó, amit 1940-ben fejlesztettek a Leyland gyárában.
A Leyland gyárról annyit lehet tudni, hogy 1896-ban alapították Lancashire Steam Motor Company néven és, ahogy a neve is mutatja, kezdetben gőzgépekkel foglalkozott.
1920-ra már luxusautókat gyártott és sebességi rekord megdöntésén fáradozott.
A második világháborúban részt vett a Cromwell közepes tank gyártásában, majd a háború után annak későbbi verzióját a Centurion tankot is gyártotta.
A Reriever egy átlagos méretű teherautó. Jellegzetessége, hogy a vezetőfülke a motor felett helyezkedik el, ezáltal a jármű hossza rövidebb.
További érdekesség, hogy a jármű teteje nem lemez, hanem vászon borítású, vagyis megjelenésében inkább idézi az első világháborús járműveket.
A makettről
Ahogy a bevezetőben írtam, itt a gyártó volt a fontos. Ez az első ICM makettem, de már a dobozon is látszott, hogy rendben lesz a makett.
Ez egy frissen kiadott darab és rögtön a kemény tetős és a vászontetős variációt is kiadták. Az igazat megvallva a kemény tetős volt az igazi cél, de úgy gondoltam, ez is érdekes lesz.
Az építés kimondottan jó volt. Nagyon pontosan illeszkedett minden, jól átgondolt volt az építési leírás. A kerekek gumiból voltak, amit én kevésbé szeretek, mert nehezebb velük dolgozni, de a végeredmény szép lett.
A vászontetőtől is tartottam egy kicsit, mivel nehéz ponyva hatást kelteni műanyag segítségével, de egészen természetesen hat.
Az egyetlen negatívumnak talán azt emelném ki, hogy a tető elülső rögzítése nem igazán átgondolva. A leírásban csupán homályos utalás van arra, hogy hogyan is kellene rögzíteni.
Pontosabban annyit ír a leírás, hogy „old meg maradékból”. Ez talán betudható annak, hogy azon kevés eredeti fénykép közül sem tudtam kiválasztani azt, ami pontosan megfelel a teherautó elejének. Vagyis nagyon sokféle variáció létezett. Gyanítom, hogy ez az egyedi gyártás eredménye.
Vagyis a hiba, amit elkövettek, megbocsátható. Én azt a megoldást választottam, hogy semmiféle rögzítést nem alkalmaztam. Egyfelől azért, mert ilyen, rögzítés mentes megoldásra, találtam példát, illetve hiába tettem volna oda bármit, csúnya lett volna.
Ezt leszámítva a makett szinte épített önmagát.
Felhasznált színek/pigmentek:
Alapozás
Black
Gunze
H2
Alapszín
S.C.C. 15 Olive Drab
AK real
RC037
Fa felületek
Wood Brown
Gunze
H37
Gumiabroncs
Antrazit
Revell
9
Bemosás (olaj)
Raw Sienna
Pannon Color
820-1
Bemosás (pasztellkréta)
Világos
Vegyes
Bemosás (pigment)
Dark Earth
AK
AK081
Kosz, Sár, Rozsda
Europian Earth/Medium Rust
AK pigment
H37
Sár
Dust Effect
AK
AK015
Fényes lakk
Clear
Revell
1
Matt lakk
Clear
Revell
2
Összességében
Összességében ez egy nagyon jó makett. Egy nagyon szomorú hír ezzel a makettel, még pontosabban a gyártójával, Ukrajnával kapcsolatban, hogy valószínűleg az ICM már nem ad ki több makettet.
Amikor én még megvettem ezt a makettet és megépítettem, meg sem fordult a fejemben, hogy ilyen megtörténhet, de sajnos ilyen szomorú világban élünk.
Tudom, hogy ez most egy kicsit furcsa, hogy ezen kesergek, amikor történnek ott szomorúbb dolgok is, de az biztos, hogy ez egy nagyon igényes gyártó volt, lehetett volna.
A doboz kinézet kimondott műalkotás, olyan darab, amit önmagában a polcra kitenni is öröm. Aki teheti, mindenképpen vegyen még ebből a szériából makettet, amíg tehet és reménykedjünk abban, hogy mégis rendeződnek a dolgok egyszer ott.
Általában II. világháborús járműveket építek, de most kivételt tettem. Ez egy első világháborús tank, melyet részben azért vettem, mert Takom, és ahhoz a gyártóhoz még nem volt szerencsém. Részben pedig azért, hogy annyira csúnya, hogy az már szinte szép.
Please accept YouTube cookies to play this video. By accepting you will be accessing content from YouTube, a service provided by an external third party.
If you accept this notice, your choice will be saved and the page will refresh.
A járműről
A Saint-Chamond a második tank volt, mely megjelent a Francia hadsereg kötelékében az első világháború harcmezőin. Eredetileg, a szintén francia, Schneider CA1-es tank konkurenciájának szánták.
A tank nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, motorja nem volt elég erős, tervezése alapvetően hibás volt.
A tank egy Holt caterpillar lánctalpat kapott, ami részben már előrelépés volt a korai brit tankokon megfigyelhető, a tankon teljesen körbefutó lánctalphoz képest, ám alapvető tervezési hibaként a lánctalp rövidebb volt, mint a jármű, ezért az nem volt képes még kisebb árkokon sem átkelni.
A Holt lánctalp önmagában nem lett volna rossz választás, hogy megfelelő hosszúságú. Ehhez hasonló lánctalpakat a mai napig használnak munkagépeken, buldózereken.
Hibái ellenére 400 darabot gyártottak és állítottak hadrendbe. Fő céljuk a brit import tankok kiváltása volt.
A jármű lassú volt és a korábban említett tervezési hiba miatt a mozgatása nem volt egyszerű. 1917-1918-ig gyártották. Mivel a lövege egy 75mm-es ágyúját jól tudták használni, a háború vége felé már leginkább álló helyzetben, a frontvonal közelében használták.
A tank tehát zsákutcának bizonyult, de azért valami minimális előrelépés mutatkozott azzal, hogy a lánctalpat nem a jármű testén vezették végig, hanem lekerült alulra. Két fontos elem, vagyis a futómű törzsbe építése és a forgatható lövegtorony még mindig hiányzott a sikeres konstrukcióhoz.
Technikai paraméterek:
Személyzet
8 fő
Hosszúság
8.9 m
Szélesség
2.7 m
Magasság
2.4 m
Tömeg
23 t
Elsődleges fegyverzet
75 mm löveg
Másodlagos fegyverzet
4 × 8 mm Hotchkiss géppuska
Páncélzat
11-19 mm
Műszaki adatok
Motor
4 hengeres Panhard-Levassor (benzin) 90 LE (70 kW) motor
Felfüggesztés
spirálrugó
Sebesség
12 km/h
Fajlagos teljesítmény
4 le / t
A makettről
Első találkozásom a Takom makettel, és nem bántam meg. Az már a dobozbontásnál is látszott, hogy minőségi makettel lesz dolgom és így is lett. Minimálisan kellett hézag tömíteni.
Igaz, a makett formája igen egyszerűnek mondható. Tulajdonképpen egy nagy tégladarab az egész. Kevés részlet található a felépítményen. Az ajtókon és a kipufogón kívül semmi.
A futómű viszont kellően részletes, az tényleg szépé teszi az amúgy esetlen kinézetű tankot.
Az építési sorrenden praktikus okokból változtattam, viszont így az alvázat nehezebb volt összerakni.
A lánctalp működő lánctalp, összeállítása nem okozott gondot, – egy kis csavarodástól eltekintve – a felhelyezés már egy kicsit igen. A gondot az okozta, hogy a lánctalp nagyon feszes, mozgástér nincs. A Holt lánctalp jellegéből fakadóan nincs lehetőség belógásra, vagyis a lánctalp hosszát nagyon pontosan el kellett találni.
A legnehezebb feladatot az álcafestés jelentette. Négy variációt ad a leírás, melyből kettő meglehetősen nehéz a minta miatt, kettő pedig azért, mert a színek között fekete elválasztó csík látható.
Ennek kialakítása nagyon sok időbe telt. Egy fekete alapozással kezdtem, majd erre ment egy nagyon vékonyra felvágott maszkolószalag. Ezután minden egyes színhez tartozó terület melletti területet még egy réteggel kellett maszkolni. Ehhez Panzer Putty maszkoló anyagot használtan. Ezt aztán óvatosan le kellett venni festés után, vigyázva, hogy ne jöjjön fel a legelső maszkolószalag. Ez nagyon pepecs munka volt, de a végeredmény jó lett.
Matrica erre a mintára nem került. A felirat a nagyon bonyolult mintára került volna, aminek a kialakítására nem volt ötletem, pedig az valóban nagyon jól nézett volna ki. Az archív képeket nézegetve viszont úgy láttam, hogy ebben az időszakban nem készült két egyforma festés.
Felhasznált színek/pigmentek:
Alapozás
Steel Red
Gunze
H38
Alapszín
Black
Gunze
H2
Álcaszín (világos kék)
Light Blue
Tamyia
XF-23
Álcaszín (barba)
Wood Brown
Gunze
H37
Álcaszín (sárga)
Sandy Yellow
Gunze
H79
Álcaszín (zöld)
Green FS34102
Gunze
H303
Lánctalp
Steel Red
Gunze
H38
Fa felületek
Wood Brown
Gunze
H37
Fémes kopás
Silver
Revell
90
Lánctalp bemosás
Summer Kursk Earth
AK
AK080
Bemosás (olaj)
Raw Sienna
Pannon Color
820-1
Bemosás (pasztellkréta)
Világos
Vegyes
Bemosás (pigment)
Dark Earth
AK
AK081
Kosz, Sár, Rozsda
Europian Earth/Medium Rust
AK pigment
H37
Sár
Dust Effect
AK
AK015
Fényes lakk
Clear
Revell
1
Matt lakk
Clear
Revell
2
Összességében
Ez egy jó makett lett. Jó élmény volt építeni. Nem okozott csalódást, úgyhogy nyugodt szívvel állok neki majd a következő Takom makettnek.
Kiegészítő: Eduard Sturmtiger 38cm Zimmerit (35380)
Bevezető
Az első kérdés, ami felmerülhet az emberben, amikor meglátja ezt a 68 tonnás szörnyet, hogy ez most jól néz ki vagy nem néz ki jól? Legalábbis bennem ez merült fel, amikor ezt a tankot megláttam annak idején. Fő profilom az önjáró lövegek készítése és ez egy kicsit kilóg a kategóriájából ugyanis ez egy rohamlöveg, de még ez sem teljesen igaz rá, mivel ez egy rakéta lövedéket kilövő tank.
Az a helyzet, hogy nem hittem, hogy ennek helye lesz a polcon, de végül egy-két archív kép meggyőzött arról, hogy mégis. Biztosra mentem, ezért választottam a Tamiyat és annyira nem lőttem mellé, igaz, nem biztos, hogy még egyszer nekiállnék.
Please accept YouTube cookies to play this video. By accepting you will be accessing content from YouTube, a service provided by an external third party.
If you accept this notice, your choice will be saved and the page will refresh.
A fegyverről
Kezdjük először is a nevével. A német harci eszközöknél megszokhattuk, hogy első a precíz nevezéktan, ami tipikusan az Sd. Kfz. vagyis az emberi nyelven kiejthetetlen Sonderkraftfahrzeug szó rövidítéséből jön, ami annyit tesz különleges gépjármű. Ezzel a gyermetegnek tűnő trükkel játszották ki a 30-as években az I. Világháborút lezáró békeszerződést. Vagyis, ha nem fegyvernek hívjuk, akkor nem is az elvet követve kerültek ide az egyes tankok. Ő viszont nem.
Anatómiailag legpontosabb neve: Sturmmörserwagen 606/4 mit 38 cm RW 61, vagyis Sturmmörserwagen vagyis RohamMozsárKocsi egy 38 cm-es RaketenWerfer, vagyis rakétakilövővel. Jobban megjegyezhetőbb neve Sturmtiger, ami Rohamtigris, mivel a löveg a tigris alvázára épült.
Arra a célra szánták, hogy támogatást nyújtson a gyalogság részére kimondottan utca harcok esetén, vagyis porig romboljon mindent, ami az útjába került. A háború vége felé a rakétalövedékek fejlődésnek indultak. Minden haderő alkalmazott már addigra nem irányított lövedéket. Amerikaiak vadászrepülőn, illetve M4-es tankon, oroszok a BM-13-as Sztálin orgonának is becézett rakéta sorozatvetőn és németek is alkalmaztak már rakéta lövedéket a V1 és V2-ön túl a páncélozott csapaszállító járműveiken illetve vontatott lövegként.
Ez alkalommal azonban nem csak úgy rábarkácsolták valamire az indítóállomást, hanem beépítették valamibe.
A fegyver ötlete a sztálingrádi csata idején merült fel, ahol használtak már hasonlót. Fő tüzérségi lövegüket, 15 cm sIG 33/1-est építették be egy Panzer III-as tankba. Ezt továbbgondolták és megszületett a Brummbär, ami a Panzer IV alvázat kapta, majd következett volna a 210 mm-es löveggel szerelt Tigris tank, ám ez a löveg nem állt rendelkezésre, így került végül bele a 38 cm-es rakétavető. a dolog pikantériája, hogy a kilövő mechanizmust a Haditengerészet mélytengeri akna kilövője ihlette.
A végső formát a Krupp, a Henschel és Alkett hozta tető alá. A végleges összeállításért az Alkett felelt. Az első három példány 1944 február 20-án készült el, ám Adolf Hitler a csúszás miatt 1944 április 19-ig nem tartott rá igényt.
Végül 1944 decemberére készült el az összes példány. Hitler annyira hitt a fegyverben, hogy úgy gondolta havonta 300 darab lőszerre lesz szükség a hadrendbe állítás után.
Futóműve és törzse nagy vonalakban egyezik a Tigris tankéval. A felépítmény elülső részét lebontották, hogy helyet adjanak a rakétakilövő mechanizmusnak. A Sturmtiger így valamivel rövidebb lett a Tigris tanknál.
Mivel a fegyvert városi harcra szánták, páncélzatét jelentősen meg kellett növelni. Ennek első lépése, hogy elöl 150 mm-es, 47 fokban döntött páncélzatot kapott. A törzs oldalsó páncélzata 82 mm vastag, míg a törsz elülső páncélzata 100-150 mm.
A plusz páncélzat miatt viszont a súlya jelentősen megnőtt. A Tigris 57 tonnájához képest 68 tonna lett.
Fegyverzete a 380 mm Raketen-Werfer 61 L/5.4. A lövedék 376 kg-os, ami maximálisan 6 km távolságra tudott eljutni és 125 kg robbanóanyagot juttatott a célba. Ez elég volt ahhoz, hogy leromboljon egy 2,5 méter vastag megerősített betonfalat.
A fegyverrendszerrel számos baj adódott. A lövedék természetből kifolyólag nagy lánggal indult el, mely könnyen tüzet okozhatott a tank belsejében. Ennek kivédéseként a cső oldalán megfigyelhetőek azok a borsszóróra emlékeztető furatok, amik elvileg visszavezették a lángokat.
A rohamlöveg 14 lövedéket tudott tárolni. A lövedékeket a rohamlöveg tetején található emelővel csörlőzték be a jármű belsejébe. Ez nem volt könnyű feladat és a tank teljes 5 fős legénysége kellett hozzá.
A rohamlöveg felső betöltő nyílásán helyet kapott egy Nahverteidigungswaffe (Közeli védelmi fegyver) névre hallgató kicsinyített aknavető szerkezet, ami a legénységet védte a betöltés ideje alatt. Szintén a védelemről gondoskodott az elől található 7.92 mm MG 34 géppuska.
A fegyver hatásossága erősen megkérdőjelezhető. A tervezés akkor indult, amikor még a német hadsereg előrenyomult, vagyis ez egy ostromfegyver, ami a megerősített állásokat tudta volna jól támadni. 1944-re azonban a német hadsereg elvesztette a kezdeményezést. minden fronton védekezett.
Ennek ellenére bevetették a fegyvert a varsói felkelésnél, az ardenneki ellentámadásnál, illetve próbálták vele felrobbantai a remageni hidat ám ahhoz túl pontatlan volt, hogy el is találja. A német visszavonulást fedezve egyetlen egy alkalommal pusztított el szövetséges tankot, amikor tűz alá vett egy falut, ahol állomásoztak Sherman tankok. A személyzet meghalt a tankok használhatatlanokká váltak.
Vagyis ez egy olyan fegyver. melyet igazán soghasem próbálhattak ki olyan szerepkörben, mint amire szánták. Kis száma és a lőszerellátás hiányossága miatt nem gyakorolt hatást a háborúra, csupán érdekesség maradt.
A rohamlöveg, mint fegyvernem azonban kétségtelenül a német hadsereg egyik legsikeresebb innovációja, mellyel előálltak a II. Világháborúban és annak vitathatatlanul sikeres darabja lett volna, ha korábban készül el.
Technikai paraméterek:
Személyzet
5 fő
Hosszúság
6,28 m
Szélesség
3,57 m
Magasság
2,85 m
Tömeg
68 t
Elsődleges fegyverzet
380 mm RW 61 rakétavető L/5.4
Másodlagos fegyverzet
100 mm-es gránátvető 7.92 mm MG 34 géppuska
Páncélzat
150 mm 47°-ban döntve felépítmény elől 62 mm legvékonyabb ponton
Műszaki adatok
Motor
Maybach HL230 P45 V-12, vízhűtéses dízelmotor 690 LE, 515 kW
Felfüggesztés
Torziós rugó
Sebesség
40 km/h
Fajlagos teljesítmény
10,77 LE / t
Hatótávolság
120 km
A makettről
Nem az első Tamiya makettem és nem is az utolsó, de most sem lettem nagy rajongója ennek a márkának. A makettel kapcsolatban sokáig hezitáltam, hogy érdemes-e beszerezni. Egyrészt ez egy érdekes fegyver, ám az is igaz, hogy a megjelenése nem ígér túl sok látványosságot.
Ahogy az Üvegtigrisben mondták, ez azért jó, mert nagy. Valóban, puszta mérete tekintélyt parancsoló, ám össze lehet-e rakni érdekesen? Ez továbbra is nagy kérdés marad, amit én nem fogok megválaszolni.
A makett hozza a megszokott Tamiya minőséget, ám se többet, se kevesebbet nem kapunk, mint amit általában. Az elemek szépen kidolgozottak, de nincs fantázia a készletben.
Fotómaratás nincs, ne is álmodjunk róla, hiába vannak elemek, melyek kívánják ezt a megoldást, gondolok itt a kipufogó lemezére, az oldalsó szoknyára, a sárhányókra, hiába. Nincs és kész, ha szeretnél ilyet, vegyél egy rakás Eduard kiegészítőt és kész. Ez a Tamiya-nál valószínűleg üzletpolitika.
Én részben engedtem a kísértésnek, mivel beszereztem egy Zimmerit kiegészítőt, de bár ne tettem volna. Azon apró elemeket, melyek még feldobhatták volna a törzset, le kellett szednem, a fotómaratás meg egész egyszerűen csúnya. Sokkal jobban jártam volna, ha a korábbi maketteknél alkalmazott házi megoldást választom. A mintázat unalmas, túl szabályosan hibás, és nem elég mély a barázdáltság. Tulajdonképpen észrevehetetlen.
A kipufogók lemezét és az oldalsó sárhányót újraalkottam. Az előbbit azért, mert a horpadások elkészítése során elrontottam a gyári elemet, az utóbbit azért, mert nem volt szívem olyan csúnya műanyag elemet felrakni.
A makett rendelkezik némi belső térrel. Sokat gondolkodtam, hogyan lehet megmutatni. Ám azt választottam, nem ragasztom a felépítményt a törzshöz. Így elvileg szétszedhető, ugyanakkor ez szerintem nem fog sűrűn megtörténni.
A belső tér nem elég kidolgozott. A nyílások kicsit, belátni minimálisan lehet. A beltér padlózata nem korhű, az összes műszer hiányzik. Az egyetlen elem a kormány, ám semmi más nem található belül két ülésen és a lőszertartó állványokon és az emelőn kívül.
A lánctalp szemenkénti és jól is működött. Talán ez volt az az egyetlen pozitívum, ami miatt azt mondtam, megveszem ezt a készletet.
A Tigris alváz miatt az építés lassú, mivel nagyon sok a kerék. A löveg működik, erre viszont kínosan figyelt a gyártó. Tette ezt még a valósághűség rovására, ugyanis a löveg fém csavarokkal és alátéttel van rögzítve, ami ugyan nem látszik annyira, de az azért inkább modellekre, mint makettekre jellemző megoldás.
Felhasznált színek/pigmentek:
Alapozás
Steel Red
Gunze
H38
Alapszín
Sandy Yellow
Gunze
H79
Álcaszín (zöld)
Khaki Green
Gunze
H80
Álcaszín (barna)
Red Brown
Gunze
H47
Lánctalp
Steel Red
Gunze
H38
Fa felületek
RLM79 Sandy Brown
Gunze
H66
Fémes kopás
Gun Metal
AK
798
Bemosás
Raw Umber
Winsor & Newton
35
Kosz, Sár, Rozsda
Europian Earth/Dark Earth/Medium Rust
AK pigment
Fényes lakk
Clear
Revell
1
Matt lakk
Clear
Revell
2
Összességében
Ez egy olyan makett, melyet nyugodt szívvel nem ajánlanék, hacsak valahogy hozzá nem jut valaki jutányosan, vagy kap egyet ajándékba. Nem volt rossz dolgozni vele, de nem is volt jó. Szerencsére mostanában párban építem a makettjeimet, vagyis volt valami ami kárpótolt közben.
Maga a jármű már más kérdés. Az építés közben/után egyre több részletnek néztem utána, ami viszont mégis kicsit izgalmassá tette az egészet, ugyanis nem mondtam volna meg kívülről, hogy ennyi furcsaságot zsúfoltak össze ebben a rohamlövegben.
Kiegészítők: ATL-62 Friul működő lánctalp, Aber 35L-140 German 88 mm Pak 43/1 L/71 Barrel for Elefant
Bevezető
Amikor elkezdtem makettezni, abban biztos voltam, hogy a Ferdinand nem hiányozhat a gyűjteményemből. Aztán úgy alakult, hogy először 1/72-es méretarányban raktam össze, és akkor úgy gondoltam, abban a méretarányban egy elég lesz.
Aztán rátaláltam a Zvezda Ferdinandjára, amivel úgy voltam, hogy abban az árban, amiben a Zvezda kínálja, elfér még egy vitrinben. Amikor elkezdtem építeni szembesültem, vele, hogy ez egy nagyszerű készlet és egyáltalán nem a a Zvezda, amivel eddig találkoztam.
Ráadásul az 1/72-es makett Elefánt, vagyis ez mégsem pont ugyanaz a makett lett, mint ami már a vitrinben figyel.
Please accept YouTube cookies to play this video. By accepting you will be accessing content from YouTube, a service provided by an external third party.
If you accept this notice, your choice will be saved and the page will refresh.
A fegyverről
A fegyver fejlesztése egészen 1930-ra nyúlik vissza, míg végül nem teljesen olyan formában öltött testet, amint amit eredetileg terveztek. Közvetlen elődje a VK4501-es melyet a 88 mm-es löveghez terveztek és két beszállító, a Henschel és a Ferdinand Porsche által vezetett Porsche GMBH tervezett.
A kiírás tárgya egy nehéz tank, melyre illeszthették a 88 mm-es löveget, mely a háború kései szakaszában elengedhetetlen lett volna, hogy ellensúlyozzák az orosz tankokat a keleti fronton.
A pályázatot végül a Henschel Tigris tankja nyerte, így a megmaradt alvázakat felhasználva készülhetett el a Ferdinand tankvadász.
88 mm-es lövegének köszönhetően egy nagyon pontos és nagy tűzerejű tankról beszélhetünk, mely párosult egy igen jó páncélzattal.
A fegyver azonban igen sok és a talán túl korszerű megoldást alkalmazott, amely miatt a javítása nehézkes volt. A jármű felépítése is érdekesen alakult, ugyanis a motor a tank közepén foglalt helyet, ezzel kettéosztva a beleső teret, vagyis a tank vezetője nem állt közvetlen kapcsolatban a tank többi tagjával.
A tank igen érdekes műszaki megoldásokat vonultatott fel. A meghajtásért első körben két Maybach HL120 TRM benzinmotor biztosította, melyek nem közvetlenül hatották meg a tankot, hanem működtettek egy Siemens-Schuckert 500 VA-es generátort, ami ellátta árammal a két Siemens 230 kW (312.7 PS) elektromos motort, mely valójában meghajtotta a kerekeket.
Mondhatnánk, hogy ez a megoldás meghaladta a korát, ám mégsem, mivel ezt a meghajtást a későbbiek során senki sem alkalmazta (talán mert nem volt előnye). Az viszont biztos, hogy ez a megoldás nagyobb fogyasztást és kisebb teljesítményt eredményezett.
A tankvadász így 10 km/h sebességet ért el terepen és 30 km/h-t műúton. Ez még az akkori nehéz tankokhoz képest is kevésnek mondható. Az viszont határozottan érdekes, hogy ezt a megoldást Porsche 1901-ben személyautókhoz dolgozta ki, és ma már biztosan sok hasznát venné az autóipar, de az a szempont úgy látszik háttérbe szorult, hogy épp akkor háború volt.
A futóművet 3-3 lengőkar alkotta, a futókerekek átlapolása nélkül. A lánctalp mindkét végén fogaskeréken fordult vissza, melyeket dobfékkel fékeztek.
Elsődleges és egyetlen fegyverét a 8.8 cm Pak 43/2 L/71, vagy más nevén StuK 43/1 alkotta. Tervezési hiányosságnak mondható, hogy a Ferdinánd nem rendelkezett géppuskával. A tankvadászból a kilátás nem volt jónak mondható, oldalra és hátra gyakorlatilag nem látta, a gyalogság könnyűszerrel megközelíthette és aknával elpusztíthatta.
Páncélzata 100-200 mm-ig terjedt. Elölről nagyon nehezen volt kilőhető, igaz a 200 mm-es páncélzat plusz 5 tonna súlyt jelentett.
A tankvadászt először a Kurszki csatában vetették be több-kevesebb sikerrel. Az eredeti elgondolás szerint a Ferdinand feladata lett volna a T34-esek mélységből történő kilövése, ami azt jelentette, hogy 3 km távolságról is el tudta volna pusztítani a célpontot. Ám a legtöbb vesztét a rosszul előkészített támadás miatt hátra maradt aknazár és a műszaki gondok okozták. A járműve terepen nem lehetett javítani és elvontatása is komoly kihívást jelentett.
A Kurszki csatát 50 Ferdinand élte túl, melyeket átalakítottak és Elefántra neveztek át. Az áttervezett példányok homlokgéppuskát , a jobb kilátás érdekében új parancsnoki kupolát és zimmerit réteget kaptak.
Összességében a legsikeresebb tankvadásznak mondható. A Kurszki ütközet folyamán 13 Ferdinand 320 ellenséges tankot semmisített meg.
Technikai paraméterek:
Személyzet
6 fő
Hosszúság
8,14 m
Szélesség
3,38 m
Magasság
2,97 m
Tömeg
64 t
Elsődleges fegyverzet
8.8 cm Pak 43/2 L/71
Páncélzat
200 mm lövegpajzs, felépítmény elől 100 mm törzs oldalt, hátul
A makett építése nagyon jól ment. Ahogy a bevezetőben is írtam, a Zvezda komoly minőségi ugrást hajtott végre. Az új készletei össze sem hasonlíthatóak a korábbiakkal. Sőt, én azt mondom, hogy komoly riválisa lett a többi gyártónak.
Az építési leírás nagyon jól átgondolt, szépen összerakott. A kisebb elemeket kisebb ábrákban részletezi.
Az elemek pontosan illeszkedtek, nem kellett tömíteni. Egyedül a hátsó fogaskeréknél adódott apró probléma, ami abból állt, hogy kicsit kintebb kellett tenni a kereket, mint ahogy azt gondolták.
A lánctalp nem gyári. Friul lánctalp került rá, ami nagyon jól passzolt a fogaskerékre.
A makettre felkerül még továbbá egy ABER gyártmányú, fém lövegcső. Most a leírás elkészítése közben szembesültem vele, hogy elvileg van Elefánthoz való és Elefánt vagy Ferdinándhoz való, amit teljesen nem értek, mivel lövegcső tekintetében nincs különbség kettő között.
A cső felrögzítése Tamiya makettet feltételezett, ezért a rögzítésnél véletlenül rögzítettem a cső függőleges mozgását is. Ezt leszámítva szép lett, megérte.
Ezen a maketten most új technikát nem alkalmaztam. A felépítmény páncélzata elől és oldalt kapott egy-egy sérülést. A koszolást, sarazást nem akartam túlzásba vinni.
A makett nem bővelkedik a részletekben, de ez a zárt mivolta miatt eleve adódik.
Felhasznált színek/pigmentek:
Alapozás
Steel Red
Gunze
H38
Alapszín
Sandy Yellow
Gunze
H79
Álcaszín
Green FS 34092
Gunze
H302
Lánctalp
Steel Red
Gunze
H38
Fa felületek
RLM79 Sandy Brown
Gunze
H66
Fémes kopás
Gun Metal
AK
798
Bemosás
Raw Umber
Winsor & Newton
35
Kosz, Sár, Rozsda
Europian Earth/Dark Earth/Medium Rust
AK pigment
Fényes lakk
Clear
Revell
1
Matt lakk
Clear
Revell
2
Összességében
Ez az egyik legjobb makett, ami építettem eddig, öröm volt vele dolgozni. Soha rosszabbal ne találkozzak, mindenkinek nyugodt szívvel ajánlom.
A fegyver ugyan nem tekinthető olyan fegyvernek, mely meghatározó tényezője volt a háború alakulásának, kései megjelenése és kis darabszáma miatt, ám mindenképpen említésre méltó darab.
Ebbe a makett építésbe azért fogtam bele, mert amikor elkezdtem építeni az amerikai CCKW típust, jöttem rá, hogy az oroszok valószínűleg pofátlanul lemásolták a Kölcsönbérleti szerződés keretei belül kapott teherautókat.
Tehát egy olyan makettel volt dolgom, amely nem illik bele az eddigi makettek sorába és nem is annyira tetszett a formája az építés elején. Később, hogy az lenni szokott, azért változott a helyzet és megláttam a szépségét.
Mondhatnánk, hogy a teherautó az teherautó és nem lehet újat kitalálni, de azért, ha megnézzük a II. Világháború idején született német, angol, francia megoldásokat, láthatjuk, hogy markáns eltérések tapasztalhatóak. Igaz, közvetlenül a háború után mindenki kísértetiesen hasonlót gyártott, mint az amerikai megoldás. Ennek nyilván az a kézenfekvő oka, hogy az amerikaiak eltalálták a megfelelő arányokat és „nyerő csapaton ne változtass” elvet követve senki sem akarta feltalálni a spanyolviaszt.
Please accept YouTube cookies to play this video. By accepting you will be accessing content from YouTube, a service provided by an external third party.
If you accept this notice, your choice will be saved and the page will refresh.
A járműről
A ZiS-151-es egy általános célú teherautó, melyet a Szovjetunió 2-es számú ‘Zavod Imeni Stalina’ gyárában (magyar fordításban: A gyár, amit Sztálinról neveztek el) készült 1947-1958-ig. Később a gyárat átnevezték Zavod Imeni Likhacheva -ra. Hogy még pontosabbak legyünk, visszanevezték, ugyanis a gyár 1927-ben, mint az első nemzeti autógyár Ivan Likhachov vezetése alatt állt, így 1956-ban Nikita Khrushchev a Sztálin kultusz felszámolása keretein belül visszakeresztelte.
Ez lett az első összkerék meghajtású szovjet teherautó, mely felváltotta a II. Világháborúban az Amerikából importált Studebaker US6-as teherautót és a korábbi ZiS-6-ost. A korai változatokon a kabin fából készült, melyet később fémre cseréltek. Tízezer készült különböző fromákban, illetve ez a teherautó lett az alapja a BM-13-as Katyusha rakéta-sorozatvetőnek (Sztálin orgona).
Két ismertebb variációja a páncélozott gyalogosszállító BTR-152 és a BAV 485 mentőautó.
1958-ban a ZiL-157 váltotta a típust, melynek eltérő gallyrácsa és dupla hátsó kerekek helyett egyetlen, szélesebb futófelületű kereket kapott. Ettől függetlenül mindkét típust gyártották 1966-ig.
A ZiS-151 licenszét 1956-ban a Kínai Népköztársaság is megvásárolta és CA10-es néven, annak felújított CA30-as verzióját egészen 1986-ig gyártotta.
Technikai paraméterek:
Hosszúság
6,93 m
Szélesség
2,32 m
Magasság
2,74 m
Tömeg
5,5 t
Műszaki adatok
Motor
ZiL-121 92 LE (69 kW)
Felfüggesztés
Lengőkar és laprugó
Sebesség
40 km/h
A makettről
Ahogy a bevezetőben írtam, ez a makett minden szempontból kilóg abból a témakörből, melyben tevékenykedek, ám mégsem. Ugyanis igaz, hogy papíron 1947-es, tehát II. Világháború utáni, ám valójában egy 1941-es teherautó másolata, melyet nagyon rafináltan megtartottak maguknak az azt követő időszakban is anélkül, hogy licenszelték volna az amerikaiaktól.
A makett Zvezda gyártmány. Jómagam szeretek orosz vasakat Zvezda-tól beszerezni, mivel teljesen összhangban van a makett és valós megfelelője. Ebből következik, hogy nem szoktam olyan nagyon sokat várni egy Zvezda makettől, ám itt nagyon kellemes csalódás ért.
A makettről tulajdonképpen semmiféle negatívumot nem tudok elmondani, talán három dolgot emelnék ki.
Nincs motor a motortérben. Ez talán egy kicsit rossz érzéssel tölthet el minket, merthogy az alváz és a futómű kidolgozottsága hibátlan, a hátsó kerekek forognak, az első kerekek meg oldal irányban elfordulnak a távtartó segítségével. A motor olajteknője még megvan, vagyis alulról nézve nem feltűnő a dolog, és nem is nyitható a motorháztető.
A hűtőrács nem rács és ráadásul elég csúnyán van kiöntve, vagyis meg kellett dolgozni szikével, de igazán el tudtam volna képzelni egy igazi rácsot.
Végül negatív vonásként megemlíthető a vezetőfülke hátsó ablakán található rács, melyet tulajdonképpen fotómaratással kellett volna megoldani, mivel a műanyag alkatrész nagyon sután fest. Szerencse, hogy annyira nem látható.
Ezeket leszámítva teljesen meg voltam elégedve, az elemek pontosan illeszkedtek, a fából készült elemek faerezete káprázatos. A gumikerekek gumik, amit azért én le szoktam festeni, hogy szürkébb árnyalatot kapjon.
Felhasznált színek/pigmentek:
Alapozás
Steel Red
Gunze
H38
Alapszín
Green FS 34102
Gunze
H303
Gumi felületek
Antracit
Revell
9
Fa felület (Plató)
Wood Brown + Dark Yellow
Gunze
H37+H403
Ülés
RLM79 Sandy Brown
Gunze
H66
Fémes kopás
Gun Metal
AK
798
Bemosás
Raw Umber
Winsor & Newton
35
Kosz, Sár, Rozsda
Europian Earth/Dark Earth/Medium Rust
AK pigment
Fényes lakk
Clear
Revell
1
Matt lakk
Clear
Revell
2
Összefoglaló
Mindent egybevetve örülök, hogy megépítettem. Nem ő volt az utolsó teherautó. Vele párhuzamosan készült a GMC CCKW. Az biztos, hogy várakozik még teherautó abból a korszakból, vagyis a német megfelelők is el fognak készülni, és nagyon szemezek a KRAZ 255-ös típussal, bár az már abszolút túlmutat a II. Világháború időszakán.
Elég régen vettem ezt a makettet. Pontosabban nem is makettet, hanem inkább makett készletet, ugyanis két különálló cikkben mesélek makettekről, de a szett valójában egy T-70M által vontatott ZiS-3. Első találkozásom a MiniArttal és maximálisan meg voltam elégedve.
Magát a készletet is a ZiS-3 miatt vettem meg, a csúnyácska T-70M csak ráadás. Előbb azonban nézzük meg magát a fegyvert.
A fegyver története
Hivatalos nevén: 76 mm-es hadosztályágyú M1942 (ZiS-3). közismertebb megnevezésben egy páncéltörő ágyú, mely a leggyakrabban előforduló, szovjet ágyú volt a II. világháború folyamán. A ZiS megnevezés az ejtsd: Zavod imeni Stalina vagyis „Sztálinról elnevezett gyár” szavakból jön.
A 92-es tűzérségi gyár 1940 végén kezdte megtervezni a ZiS-3-as löveget, ami a korábbi 57mm-es ZiS-2-es talapzaton és nagyon erős 76.2 mm-es lövegen alapult. Utóbbit az F-22USV-ről szerelték át. Sajátossága a lövegcső végén található, igen nagy méretű csőszájfék, melyre a kelleténél kisebb talapzat miatt volt szükség.
Az így létrejött löveg előállításának költsége jelentősen csökkent. A munkaóra egyharmada, míg a költség kétharmada volt elődeihez képest.
V. G. Garbin, a fő tervező saját elhatározásától vezérelve tervezte a löveget. Részben titokban is tartották a fejlesztést, ugyanis akkor a vezetők úgy gondolták, nincs szükség könnyű és közepes lövegekre. A német propaganda sikeresen vezette félre az akkori nehéz tankjuk, a Neubaufahrzeug (magyar fordításban: újszerűgépjármű) prototípussal a szovjet vezetőket, akik tévesen úgy gondolták, hogy a német tankok igen erősen páncélozottak, ezért nem érdemes közepes és könnyű lövegekkel próbálkozni ellenük.
Éppen ezért Grigory Kulik a szovjet tüzérség parancsnoka leállította a 45 mm és 76.2 mm-es lövegek gyártását.
A nagy honvédő háború kezdetén azonban gyorsan kiderült, hogy a szovjetek előssen túlbecsülték a német tankok páncélvastagságát. (a korai Panzer III és Panzer IV homlok páncélzata 12-30 mm volt csupán), ezért még a nehéz DShK géppuskákkal is kárt lehetett tenni bennük. A 76 mm-es páncéltörő löveg pedig könnyedén kilőtte őket.
Ám a háború korai szakaszában majdnem az összes ilyen löveget megszerezte a német hadsereg, majd fel is használta azokat, létrehozva a Panzerjäger (páncélosvadász) fegyvernemet.
Ezért a 92-es gyár Garbinnal együttműködve elkezdte a ZiS-3-as tömegtermelését 1941 decemberében. A Vörös hadsereg azonban elsőre visszautasította a fegyvert, mivel nem vetették alá a szokásos tesztelésnek. Garbin rávette a hadvezetést, hogy a teszteket élesben, a fronton végezzék.
Végül Sztálin néhány vezetővel megtekintette a fegyverdemonstrációt, amely után azt mondta, „ez a fegyver az ágyútervezés mesterműve”. Ezek után nem meglepő, hogy egy 5 napos tesztelési eljárás után a ZiS-3 hadrendbe került 1942-es hadosztályú modell néven.
A gyártás beindítása után 103 000 löveget gyártottak ebből a típusból, ezáltal a II. Világháború legtöbbet gyártott ágyújává lett.
Please accept YouTube cookies to play this video. By accepting you will be accessing content from YouTube, a service provided by an external third party.
If you accept this notice, your choice will be saved and the page will refresh.
Technikai paraméterek:
Személyzet
7 fő
Szélesség
1,6 m
Magasság
1,37 m
Tömeg
1116 kg (harcban), 2150 (mozgatva)
Cső hossz
3,4 m
Kaliber
76,2 mm
Emelkedési szög
-5° – +37°
Vízszintes kitérés
54°
Tűzgyorsaság
25 lövés percenként
Visszarúgás csökkentő rendszer
hidropneumatikus
A makettről
Először építettem MiniArt makettet. Amikor megláttam egyből beleszerettem. Ha az ember makettezik, akkor önkéntelenül is csapong, de vannak olyan elemek, amikről tudja, hogy meg fogja építeni. Ilyen biztos pont volt a ZiS-3 löveg, ami több szempontból is nagyon érdekes.
Először is egy nagyon jó lövegről beszélünk, másrészről nagyon sok járműhöz felhasználták az oroszok is, illetve a németek is, amikor a háború korai szakaszában nagy számban zsákmányoltak belőle.
Úgyhogy amikor megláttam a makettet, tudtam, hogy ez nekem kell. Még a nagyon, de nagyon csúnya T-70M sem tántorított el, ami méltán pályázhatna a II. Világháború legcsúnyább tankja címre. Ugyan azt sem bánom, mert ez a T-70 képezi az alapját a SU-76 önjáró lövegnek, ami szintén dobozban várja az összerakást.
Szóval nem mondhatok róla semmi rosszat, szinte magától épült. Tényleg minden illesztés pontos volt, a löveg „működik”, szinte minden eleme a helyén van. Három negatív észrevételem lehet a makettről, de soha se legyen az embernek nagyobb baja és mindkettő orvosolható lenne. Az egyik, hogy a lőszeres lába rögzítése hiányzik, a löveg szállítási állapotban történő rögzítés sem a tökéletes és nincsenek matricák.
Az építésnél nem alkalmaztam semmi extrát. Az alapozást a Gunze H38-as Steel Red színnel kezdtem, amire jött a H303-as zöld. Igazából orosz harceszközt bármilyen zölddel festhetsz, ők sem csináltak belőle nagy ügyet a világháború folyamán és mivel ezt a szín használtam legutóbb az orosz vasakhoz, nem akartam, hogy ő elüssön.
Erre jött egy sötétebb antikolás, majd egy barnás bemosás olajfestékkel (Winton Raw Sienna). A rozsdás megfolyásokat szintén olajfestékkel értem el. A lőszeres láda alapszíne Gunze H66 Sandy Brown, amire jött szintén olajfesték az erezet kiemeléséhez. (Winton Raw Umber)
A legvégén ment a szokásos Revell matt lakk.
Összességében
Ez egy szuper makett, öröm volt megépíteni. Nem emlékszem, milyen áron szereztem be, de mindenképpen ajánlom. Egyébként még lapul a dobozban öt figura is, amiket én nem raktam fel a tankra, mert nem szeretek figurákkal bíbelődni, de ha valaki azt is ráteszik, akkor zseniális makettől beszélünk.
We use cookies on our website to give you the most relevant experience by remembering your preferences and repeat visits. By clicking “Accept All”, you consent to the use of ALL the cookies. However, you may visit "Cookie Settings" to provide a controlled consent.
This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. These cookies ensure basic functionalities and security features of the website, anonymously.
Cookie
Duration
Description
cookielawinfo-checkbox-analytics
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Analytics".
cookielawinfo-checkbox-functional
11 months
The cookie is set by GDPR cookie consent to record the user consent for the cookies in the category "Functional".
cookielawinfo-checkbox-necessary
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookies is used to store the user consent for the cookies in the category "Necessary".
cookielawinfo-checkbox-others
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Other.
cookielawinfo-checkbox-performance
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Performance".
viewed_cookie_policy
11 months
The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data.
Functional cookies help to perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collect feedbacks, and other third-party features.
Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.
Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.
Advertisement cookies are used to provide visitors with relevant ads and marketing campaigns. These cookies track visitors across websites and collect information to provide customized ads.
