Nem a legkidolgozattab makett, amivel találkoztam. Még az Italerihez viszonyítva sem egy kiemelkedő darab. Nem lett olyan rossz a végeredmény, de nagy csodát senki se várjon tőle.
Az építése egyszerű volt, és a dobozon szereplő grafika minden részét tartlamazza, vagyis a két figurát, a sátrat és a rádiót. Vagyi diorámának ideális, az ára is baráti volt, bár elég régen vettem.
Please accept YouTube cookies to play this video. By accepting you will be accessing content from YouTube, a service provided by an external third party.
Ez alkalommal egy klasszikus került terítékre. A Panzer IV tankot valószínűleg senkinek sem kell bemutatni különösebben annak, aki egy kicsit is foglalkozott a II. világháborúval.
Ezt a kitet régóta őriztem a polcon, és biztos voltam benne, hogy nem okoz csalódást. Nem is okozott. Rögtön az elején elárulom, maradéktalanúl elégedett voltam a készlettel.
Please accept YouTube cookies to play this video. By accepting you will be accessing content from YouTube, a service provided by an external third party.
If you accept this notice, your choice will be saved and the page will refresh.
A járműről
A panzer IV Harmadik Birodalom legtöbbet gyártott tankja (több, mint 8500 darab). Fejlesztése az 1930-as években kezdődött és a II. világháború végéig tartott. Nagyon sok variáns készült.
A tanktípus szülőatyja Heinz Guderian, aki a német oldalon. Ő volt az, aki legnagyobb híve volt a páncélos hadviselésnek és kidolgozta a német páncélos doktrínát. Alapvetően két tank osztályt álmodott meg, a közepes és nehéz tank személyében, ahol a panzer IV töltötte be a nehéz tank szerepkört.
A tankok besorolása a háború elején még egy kicsit más volt, mit a végén. Ennek oka, hogy a stratégák a háború elején még nem igazán gondolkodtak a panzer IV-nél nehezebb tankokban.
A háború végén jelentek meg a, szerintem zsákutcának számító, nehéz és szupernehéz tankok, A másik fontos megjegyzés, hogy a Panzer IV első változatai lövig csövű löveget kaptak, mivel arra szintén nem igazán számítottak, hogy tankoknak tankokkal meg megütközniük.
Mivel azonban a németek már a háború elején szembetalálkoztak a nyugati és a keleti fronton is jól páncélozott tankokkal, ezért a Panzer IV első, rövid csövű löveggel szerelt verziói nem igazán voltak hatásosak.
Mivel a tank alváza nem volt képes a 75mm-es lövegnél nehezebb löveg hordozására, ezért a 75mm-es lövegből kellett kihozni a maximumot. Ezért a páncélátütő képesség növelése érdekében folyamatosan növelki kellett a lövedék kezdősbességét, mely hoszabb ágyúcsövet jelenetett.
A tank rentgeteg verzióban létezett. A későbbi verzióknál már inkább az ésszerűség és az anyagtakarékosság játszott szerepet, vagyis sok mindent leszereltek róla. A legfőbb különbség azonban a löveg mellett a köténypáncélzat megjelenése, mely plusz páncélllemezeket jelentett a tank törzse és tornya körül.
Ennek oka, hogy a háború végén megjelentek a kumulatív lőszerek, amelyeknek lényege, hogy egy olvadt, plazma halmazállapotú réz sugár olvasztja át a páncélzatot. Ez ellen a legegyszerűbb védekezés , hogy a lövedéket nem a fő páncélzattal, hanem egy vékonyabb páncéllemezzel találkozik először. Ennek hatására ez a nagyon forró sugárrá alalkul lövedék a fő páncélzaton „szétfröccsen”, hatásfoka erőssen romlik, mivel nem fémben halad.
A Panzer IV egyébként nem feltétlenül páncélozottságának, hanem inkább belső kialakításnak köszönheti a sikerét. Más a háború elején is voltak jobban páncélozott, vagy nagyobb tűzerővel bíró péncélosok. Azonban kevés olyan tank létezett, melynek 5 fős legénysége, és belső rádiókomunikációs rendszere volt.
Ez azt jelentette, hogy a harctéri feladatokat hatékonyan szét lehetett osztani. Vagyis a parancsnok, aki a parancsnoki kupolán keresztül 360 fokban áttekinthette a harcteret, gondosan választhatott célpontot, a tüzér, aki a parancsnok mellett szintén a kupolában helyezkedett el, összedolgozhatott a parancsnokkal. A töltési és a komunikációs feladatokat pedig további két ember végezte.
Ha megnézzük a többi korabeli tankot ezek az elvek valahol sérültek. A francia tankok személyzete szándékosan minimális volt, illetve a több löveges tankok miatt az összehangolt munka nehéz volt. Az orosz tankokban pedig alapvetően hiányzott kezdetben a kommunikáció.
A Panzer IV-nek azonban volt egy komoly hibája, melyet nem tudtak orvosolni. Ez a lépcsőzetes kialakítás, vagyis található a tankon egy öv, mely szinte bármilyen szögből, de főleg előlről sebezhetővé tette a tankot. Vagyis nem alkalmazták a döntött páncélzatot. Ehhez ugyanis az egész felépítménynek magasabbnak kellett volna lenne, illetve a vezetőnek periszkópon keresztül kellett volna kinéznie a tankból.
Ez a tény, tovább, hogy kialakult az a nézet, hogy 75 mm-es löveg nem elégséges, és 88 mm-es löveget kell alkalmazni tette szükségszerűvé, hogy a németek új tankokat fejlesszenek, ám soha sem tudtak olyan hatákony tankkal előállni, mint a Panzer IV.
Technikai paraméterek:
Személyzet
5 fő
Hosszúság
5.92 m
Szélesség
2.88 m
Magasság
2.58 m
Tömeg
25 t
Elsődleges fegyverzet
7.5 cm KwK 40 L/43 löveg
Másodlagos fegyverzet
2 × 7.92 mm MG 34 géppuska
Páncélzat
10-80 mm
Műszaki adatok
Motor
Maybach HL120 TRM 12 hengeres benzin motor 300 PS (296 LE, 220 kW)
Felfüggesztés
laprugó
Sebesség
38-42 km/h
Fajlagos teljesítmény
11,76 le / t
Hatótávolság
Úton: 235–320 km Terepen: 120–210 km
A makettről
A választás most azért esett erre a makettre, mert a páros építésnél igyekszem olyan maketteket választani, melyeknek van valami köze egymáshoz. Mivel a másik kit egy Sherman volt, ezért adta magát a választás, hogy a németek ikonikus tankját rakjam össze. (Nem, nem a Tigrist, nem az adta a gerincét a német haderőnek)
Ez egy Dragon Smart Kit volt a 39′ – 45′ series, ami nálam garancia a minőségre. Eddig legalábbis így volt és ez alkalommal sem okozott csalódást, bátran ajánlom mindenkinek.
A készletre általánosan jellemző, hogy nagyon gazdagon felszerelt, tartalmaz szemenkénti lánctalpat, amit ráadásul nem keretről kell levagdosni, vagyis össezszerelésre kész (magic track). Illetve nagyon sok összeszerelési opciót.
Nekem most könnyű dolgom volt abból a szempontból, hogy nem akartam eltérni a dobozképtől. Mind festésben, mind kinézetben azt akartam megalkotni.
Az építés álomszerű volt semmilyen akadályba nem ütköztem, minden alkatrész a helyére illeszkedett. Az építési sorrendtől a szokásomhoz híven eltértem, de ez sem okozott gondot.
A cél, a dobozképen is látható, erőssen kopott fehér álcafestés volt. Ehhez három rétegben vittem fel festéket. Ez szokatlan tőlem, általában két rétegben dolgozom, de mivel én úgy tudom, hogy a felső, fehér festés nem „gyári” festés volt, hanem a fronton került rá a járműre, ezért így próbáltam élethű maradni.
Vagyis először kapott egy metál alapfestést, aztán kapott egy páncélszürkét, majd egy fehéret, amit chipingeltem, hogy a kopás előjöjjön.
A bemosáson ez alkalommal kicsit változtattam. Általában olajfestékes bemosást alkalmazok, ám most a pasztelkréta poros bemosást választottam. Ez gyakorlatban pasztelkréta porból, desztillált vizből és folyatószerből álló elegyet jelentett. Ezt elég sűrűre kevertem most és az eddigiektől eltérően több rétegben, visszamosva alakítottam ki a végleges kinézetet. Nagyon jól lehetett vole dolgozni és a kinézet is jól sikerült, vagyis ezzel a módszerrel még a jövőben is próbálkozni fogok.
Felhasznált színek/pigmentek:
Alapozás
Steel Red
Gunze
H38
Alapszín
Field Gray
Gunze
H32
Álcaszín
White
Revell
5
Lánctalp
Steel Red
Gunze
H38
Fa felületek
Wood Brown
Gunze
H37
Gumiabroncs
Antrazit
Revell
9
Bemosás (pasztellkréta)
Szürke
Vegyes
Kosz, Sár, Rozsda
Europian Earth/Medium Rust
AK pigment
H37
Sár
Dust Effect
AK
AK015
Fényes lakk
Clear
Revell
1
Matt lakk
Clear
Revell
2
Összefoglalás
Összefoglalva egy egy nagyszerű makett volt. Öröm volt építeni, mindenkinek ajánlom. Ajánlom a gyártó ezen szériáját és konkrétan ezt a makettet is. Biztosan nem bánja meg az, aki megépíti.
Szerintem a végeredmény szinte pont olyan lett, mint az illusztráció, szóval maximálisan elégedett vagyok vele.
Igyekszem összegyűjteni a II. világháború meghatározó járműveit, és ez alól a teherautók sem lehetnek kivételek.
Azonban a német teherautók begyűjtése nem olyan egyszerű feladat. A legtöbb embernek vagy egy határozott elképzelése a háborús filmek alapján, hogy hogyan nézett ki egy német teherautó, viszont, ha közelebbről megvizsgáljuk a kérdést, akkor nem olyan egyértelmű, hogy mit is használtak valójában.
Ezt a makettet hosszasan kergettem, mivel ezt a típust sok gyártó nem tartja. Ugyanis nem a megjelenésében különleges, hanem abban, ami nem látszik.
Please accept YouTube cookies to play this video. By accepting you will be accessing content from YouTube, a service provided by an external third party.
If you accept this notice, your choice will be saved and the page will refresh.
A járműről
A katonai teherautók nagyon fontos elemei a hadviselésnek, ugyanis egy háborúban a logisztikának, vagyis a hadianyag és az emberek szállításának legalább olyan fontos szerepe van egy háború megnyerésében, mint a fronton harcoló haditechnikának vagy az embereknek.
Ugyanakkor nem csak az fontos, hogy megfelelő számosságban álljanak rendelkezésre teherautók, hanem az is, hogy megfelelő minőségben. A teherautó és általában a motorizáltság, vagyis a ló használatának elhagyása az I. világháborúban jelent meg. Ekkor érte el a teherautó azt a technológia szintet, hogy helyettesíthette az állati vontató erőt.
A második világháborúban már nem az volt a kérdés, hogy egy teherautó megbízhatóbb-e, mint egy ló, hanem az, hogy mennyire képes terepen haladni és milyen a teherbírása. Vagyis itt már azért elvárás volt az össz kerék meghajtás.
A német hadsereg a második világháború kirobbanásakor még csak részben volt motorizált. Ez azt jelentette, hogy a propaganda gépezet által sugallt képpel ellentétben a német logisztika jelentősen támaszkodott lovakra.
Teherautók gyártása drága, és nem is valósult meg kellő mennyiségben a Német Birodalomban. A köztudatban élő Opel Blitz teherautó például nem össz kerék meghajtású, vagyis nagyon kevés típus rendelkezett ezzel a képességgel. A nagyobb teherbírású teherautók esetén pedig inkább már féllánctalpas megoldást használtak.
A Büssing AG 1903-ban alakult és egészen 1971-ig működött, amíg a MAN AG fel nem vásárolta. Már az első világháború alatt is nehéz teherautókat gyártott.
Technikai paraméterek:
Hosszúság
8 m
Szélesség
2.3 m
Magasság
2.9 m
Össztömeg
10.3 t
Műszaki adatok
Motor
6 hengeres Büssing-NAG LD (dízel) 452 cu, 103 LE motor
Felfüggesztés
laprugó
Sebesség
40 km/h
Hatótávolság
389 (úton), 249 (terepen)
A makettről
Most találkoztam először IBG Modellel és remélem utoljára. A doboz kibontásakor még jónak tűnt a kit, de az összerakás folyamán hamar kiderült, hogy komoly illesztési problémák vannak és nagyon furcsán épül fel az egész.
Túl sok részlet amúgy sincs a maketten, tehát elvárható lett volna azok tisztességes kidolgozása, ám ez elmaradt. A vezetőfülke több darabból áll össze, de ezek olyan ponton illeszkednek, melyek a valóságban egy darabból álltak, tehát a makett nem követi a valóságos felépítést.
A fülke íve miatt a küszöb például egyáltalán nem helyezhető fel szépen, de az egész ajtó furcsa, mert a helyett, hogy az ajtót illesztenénk egy keretbe az ajtó keret illeszkedik a fülke többi részéhez. Ebből adódóan az illesztésekkel szenvedni kellett.
Az ablaktörlő hiányzik, és amúgy is érződik a maketten, hogy ez egy korábbi Büssing-Nag modell átalakítása.
Áttetsző elemek nincsenek a lámpákhoz, a műszerfalhoz is jó lett volna némi matrica.
A motortér első pillantásra jól kidolgozott, valójában elnagyolt, rosszul illeszkedik. A motort nehéz egyenesen berakni a motorháztető alá. Az első kerekek nem elforgathatóak.
A gumiabroncs több szelvényből tevődik össze. Ez részben jó, mert mély barázdákat eredményez, azonban nehéz pontosan illeszteni, illetve a koszolásnál hátrány, mert nem dolgozható be rendesen a résekbe a kosz.
A platót rögzítése is hibás volt. A szükséges rögzítő elemek eleve rövidre vannak öntve. Szinte képtelenség szépen felrakni őket. húzott szálakkal kellet kipótolni a hiányosságokat.
Felhasznált színek/pigmentek:
Alapozás
Black
Gunze
H2
Alapszín
Dark Yellow
Gunze
H403
Fa felületek
Wood Brown
Gunze
H37
Gumiabroncs
Antrazit
Revell
9
Bemosás (olaj)
Raw Sienna
Pannon Color
820-1
Bemosás (pasztellkréta)
Világos
Vegyes
Bemosás (pigment)
Dark Earth
AK
AK081
Kosz, Sár, Rozsda
Europian Earth/Medium Rust
AK pigment
H37
Sár
Dust Effect
AK
AK015
Fényes lakk
Clear
Revell
1
Matt lakk
Clear
Revell
2
Összességében
Nem ez lesz a kedvenc makettem. Sem a gyártó, sem a konkrét makett nem lopta be magát a szívembe. Túl sok hiba, hiányosság adódott és a végeredmény is csak közepesen jó.
Azért bosszantó a dolog, mert csak egy kicsit többlet kellett volna ahhoz, hogy egy jó makett legyen ez. Egy olyan makett esetében, ahol összesen 3-4 részlet figyelhető meg, ott nagyon nagy bűn, ha azokat nem dolgozzák ki.
Nálam kétféle makett létezik. Az egyik kategória a meglátni és megszeretni. Amikor valamilyen okból úgy érzem, meg kell venne, illetve vannak olyan makettek, amiket azért veszek, mert jelentős szerepet töltöttek be valamiért. Ez a tank az utóbbi kategóriába tartozik.
Please accept YouTube cookies to play this video. By accepting you will be accessing content from YouTube, a service provided by an external third party.
If you accept this notice, your choice will be saved and the page will refresh.
A járműről
A Panzerkampfwagen 38(t), eredeti nevén ČKD LT vz. 38, egy Csehszlovák tank, melyet az 1930-as években fejlesztettek. A két világháború között elég sok ország fejlesztett tankot több, kevesebb sikerrel. A nehézséget egyrészt az okozta, hogy nem lehetett látni, hogy milyen lesz az igazán jó tank a második világháborúban.
Másrészről ez egy nagyon költsége mutatványnak minősült. Saját fejlesztéseket csak az I. világháború győztesei engedhettek meg maguknak. A kisebb nemzetek, általában csak más fejlesztéseket licenszeltek és gyártottak minimális darabszámban.
Ez alól a ritka kivétel Csehszlovákia, aki képes volt egyfelől saját tankot tervezni és gyártani is. A konstrukció annyira sikeres volt, hogy a német hadsereg átalakítás nélkül is használatba vette, sőt a gyártását is folytatta. Ráadásul az alvázat felhasználta saját, Marder szériájú tankvadászaihoz is.
A háború folyamán összesen 1414 darabot gyártottak.
A tank már magán hordozza az összes modern jellemvonását egy tanknak. A felfüggesztése egyszerű, de nagyon hatásos. Az egyetlen gyengéje talán a szegecselés, ám, ez a tervezésekor még modernnek számított.
A német haderő használta Lengyelország, Franciaország és a Szovjetunió megszállásánál is. A tank csak a nagy számban megjelenő, orosz T-34-es megjelenésével vált elavulttá.
A tank utóélete is érdekes, ugyanis Svédország még Csehszlovákia megszállása előtt rendelt a tankból, melyet végül meg is kapott, amit aztán továbbfejlesztettek és csak az 1950-es végére vonták őket ki a hadrendből.
Technikai paraméterek:
Személyzet
4 fő
Hosszúság
4.61 m
Szélesség
2.14 m
Magasság
2.25 m
Tömeg
9.8 t
Elsődleges fegyverzet
37 mm KwK 38(t) L/47.8
Másodlagos fegyverzet
2× 7.92 mm ZB-53 (MG 37(t)) géppuska
Páncélzat
8-50 mm
Műszaki adatok
Motor
Praga Typ TNHPS/II vízhűtéses, 6 hengeres dízel motor
Felfüggesztés
Laprugó
Sebesség
42 km/h (úton), 15 km/h (terepen)
Fajlagos teljesítmény
13 le / t
Hatótávolság
250 km (úton), 100 km (terepen)
A makettről
A HobbyBoss makettek mindig a meglepetés kategóriába tartoznak. Ahogy a bevezetőben írtam, itt nem a gyártó, vagy a makett minősége volt a döntő, hanem maga a jármű. Szóval nem túl nagy elvárásokkal fogtam neki az építésnek.
Ennek ellenére a makett szinte építette magát. Tényleg, le a kalappal a gyártó előtt, mert egyáltalán nem voltak benne hibák, bosszúságok.
Általában párhuzamosan építek mostanában két makettet, de ezt annyira jó volt építeni, hogy nem is igazán haladtam a másikkal. Tényleg miden illeszkedett, a kerekekre a gumiabroncs külön került fel, ez nagyban könnyítette a festést.
A futóművel már találkoztam egy Italeri Hetzer kapcsán, aminél szegecseléses megoldást alkalmaztak, vagyis a makett már inkább modell lett, működő futóművel.
Itt is nagyon jól működött minden. Az egyetlen nehézséget a lánctalp jelentette, amiről az elején azt hittem, hogy csak szemenként, de mint kiderült, működő lánctalp.
Ennek ellenére azért működő lánctalpként kezelni nehéz volt. Összeállni összeállt, de a festés folyamán többször szétesett, szóval a végén néhol fixen ragasztottam.
Az álcafestésnél próbáltam a kopott fehér festést eltalálni. Így utólag azt mondom, hogy jobban meg kellett volna koptatnom, és jobban előhozhattam volt a szürke alapfestését is.
Felhasznált színek/pigmentek:
Alapozás
Steel Red
Gunze
H38
Alapszín
Field Gray
Gunze
H32
Álcaszín
White
Gunze
H316
Lánctalp
Steel Red
Gunze
H38
Fa felületek
Wood Brown
Gunze
H37
Fémes kopás
Silver
Revell
90
Lánctalp bemosás
Summer Kursk Earth
AK
AK080
Bemosás (olaj)
Raw Sienna
Pannon Color
820-1
Bemosás (pasztellkréta)
Világos
Vegyes
Bemosás (pigment)
Dark Earth
AK
AK081
Kosz, Sár, Rozsda
Europian Earth/Medium Rust
AK pigment
H37
Sár
Dust Effect
AK
AK015
Fényes lakk
Clear
Revell
1
Matt lakk
Clear
Revell
2
Összességében:
Ez egy remek makett, csak ajánlani tudom. Még az is megfordult a fejemben, hogy összerakom más álcaszínnel is. Tényleg remek, jól kidolgozott, pontos, és emlékeim szerint nem is volt kimondottan drága.
A szemenkénti lánctalpat esetleg érdemes cserélni, bár, ha eleve úgy rakja az össze az ember, mint egy szemenkénti és nem egy működő lánctalpat, akkor azzal sincs gond.
Ezt a makettet talán az összegyűlt hűségpontjaimból vettem. Kellett egy olyan makett, mely belefér a keretbe és még jól is néz ki. Így esett erre a makettre a választás. Alapvetően szeretem az ilyen különleges járműveket. Ez se nem tank, se nem tankvadász. Legpontosabban egy igazi tákolmány. Viszont ne szaladjunk előre, nézzük meg részletesebben!
Please accept YouTube cookies to play this video. By accepting you will be accessing content from YouTube, a service provided by an external third party.
If you accept this notice, your choice will be saved and the page will refresh.
A járműről
A jármű alapja a francia Hotchkiss H39-es lovassági, könnyű tank. Ami tulajdonképpen egy módosított verziója a H35-ös tanknak. Ez a módosítás 1938-ban készült el és pontos neve: Char léger modèle 1935 H modifié 39, vagyis az 1935 H modell 39-es módosítása.
Ez egy könnyű tank, mely eredeti formájában nem aratott nagy sikereket. A harmincas évek közepén készült és sietve próbálták 39-re a háborúra felkészülés folyamán harcképessé tenni, több-kevesebb sikerrel.
A jármű jól páncélozottnak volt mondható (40 mm), ám kis, kétszemélyes mivolta alkalmatlanná tette arra, hogy felvegye a versenyt a II. Világháború modernebb tankjaival.
Annyi eredményt tudott felmutatni, hogy ez már egy olyan tank, mely túljutott az 1920-30-as években zajló útkeresésen. Megtalálható rajta mindaz (forgatható torony, futógörgős lánctalp, hátul elhelyezett motortér, egy légterű legénység, elfogadható sebesség), ami a II. világháborúban modernek számító tankoknál megtalálható.
Mivel a franciák több, mint 1200 darabot gyártottak belőle, ezért logikus döntés volt, hogy a német hadsereg átvegye bizonyos formában.
Annak ellenére, hogy egy nagyon kis járműről beszélünk, nagyon sok harci járművet készítettek belőle, többnyire nyitott küzdőtérrel és lényegesen nagyobb löveggel. Az így elkészült járművek főleg a nyugati hadszíntéren maradtak és a partraszálló csapatokat várták.
Ezen variáció egy mozgó rakétalöveg kilövő állomásként szolgálhatott. Az oldalára kettő-kettő keretet szereltek melyek állásszöge változtatható volt, így többé-kevésbé az amúgy nem irányított rakétalövedék pontossága némileg javítható volt.
Ezt a rakétalövedéket a háború végén a németek nagy előszeretettel használták. Használták önállóan, kerekre szerelt indítóállásból, de felszerelték a Hanomag csapatszállító jármű oldalára is,
Hatásossága erőteljesen megkérdőjelezhető, ha egyáltalán bevetették ebben a formában. A rakéták alkalmazása még gyerekcipőben járt. Inkább lélektani, mintsem gyakorlati hasznuk volt. Varázsuk újszerűségükben és egyszerűségükben rejlett.
Technikai paraméterek (Hotchkiss H39):
Személyzet
2 fő
Hosszúság
4.22 m
Szélesség
1.95 m
Magasság
2.15 m
Tömeg
11 t
Elsődleges fegyverzet
37 mm SA 18
Másodlagos fegyverzet
7.5 mm MAC31 Reibel koaxiális géppuska
Páncélzat
34-44 mm
Műszaki adatok
Motor
Hotchkiss hat hengeres 3,480 cc dízel motor
Felfüggesztés
Spirál rugó
Sebesség
28 km/h
Fajlagos teljesítmény
7.1 le / t
Hatótávolság
129 km
A makettről
Volt már dolgom a Hotchkiss tankkal. Az is egy zsákmányolt, módosított jármű volt. Építés szempontjából a Hotchkiss tankkal az a baj, hogy nagy kicsi. A maketthez volt gyári, szemenkénti lánctalp, amit el is kezdtem feltenni, de menet közben jöttem rá, hogy esélyem sincs arra, hogy ez szépen felkerüljön, így utólag rendeltem hozzá Friul lánctalpat.
A Friul lánctalppal viszont az a bökkenő, hogy a fogaskeréknél nem illeszkedik tökéletesen. Az előző makettnél és ennél sem stimmeltek a méretek. A fogak egyáltalán nem látszanak annyira, mint kéne. A Friul ugyan jelzi, hogy igazíts egy kicsit a fogaskeréken, de ötletem se volt, hogyan kéne ezt a gyakorlatban kivitelezni. Az eredmény elfogadható, de messze nem tökéletes.
Ugyanez igaz a felső görgőkre. A lánctalp fogai nagyon hosszúak, egyszerűen nincs elég hely, hogy normálisan illeszkedjenek a görgőkre.
Felhasznált színek/pigmentek:
Alapozás
Steel Red
Gunze
H38
Alapszín
Send Gelb
Gunze
H79
Lánctalp
Steel Red
Gunze
H38
Fa felületek
Wood Brown
Gunze
H37
Fémes kopás
Silver
Revell
90
Lánctalp bemosás
Summer Kursk Earth
AK
AK080
Bemosás (olaj)
Raw Sienna
Pannon Color
820-1
Bemosás (pasztellkréta)
Világos
Vegyes
Bemosás (pigment)
Dark Earth
AK
AK081
Kosz, Sár, Rozsda
Europian Earth/Medium Rust
AK pigment
H37
Sár
Dust Effect
AK
AK015
Fényes lakk
Clear
Revell
1
Matt lakk
Clear
Revell
2
Összességében:
A végeredmény ettől függetlenül egészen jó lett, meg vagyok elégedve. Ha nem is fontos eleme a II. Világháború haditechnikájának, azért mutatós kis darab sikeredett belőle.
Ajánlani nem feltétlenül ajánlom. Nem voltak olyan nagyon minőségiek az anyagok van sok pontatlanság is, mint például a lövedékek mérete, melyek egyáltalán nem passzolnak a keretbe.
Régebben épült ez a Tigris, amikor még nem indítottam el ezt a weboldalt. 1/72-es, Revell makett, és nem tervezetten épült.
Történt, hogy a haverokkal tartottunk egy közös makettező napot, hogy belekóstolhassank makettezésbe. Én ezt a Revell makettet vettem le a polcról hirtelen.
Ha majd megépül egy nagyobb verzió, készül róla részletes cikk.
Addig csak álljanak itt a végeredményt mutató képek.
A Sturmgeschütz, vagy rövidebb nevén StuG a német hadsereg gerincét alkotta a II. világháborúban, és biztosan tudtam, bekerül majd egyszer a gyűjteménybe valamelyik variációja. Mivel a hosszú löveggel szerelt verziója illik leginkább az általam megcélzott tankvadászok közé, nem volt kérdés, hogy egy ilyennek be kell kerülnie a vitrinbe. Most eljött a pillanat.
Please accept YouTube cookies to play this video. By accepting you will be accessing content from YouTube, a service provided by an external third party.
If you accept this notice, your choice will be saved and the page will refresh.
A járműről
Ez a fegyver kimondottan a gyalogság támogatására készült, ám nem ismételném újra meg a jármű alaptulajdonságait, ezért bővebb információért látogasd meg ezt az oldalt.
A C variáns is több löveggel fordult elő, ezen a a hosszabb csövű, L48-as típus kapott helyet. Ennek köszönhetően képes volt felvenni a harcot az ellenséges tankok ellen.
A löveg pontos megnevezése 7.5 cm KwK 40 l/48, ahol a KwK a Kampfwagenkanone, vagyis Harcjármű löveg. A 7.5 cm a kalibert jelöli, mely a háború vége felé a legelterjedtebb német lövegnek számított. Az l/48 pedig a cső hosszúságára utal. Minél hosszabb egy löveg csöve, annál egyenesebb a lövedék röppályája, vagyis annál pontosabb illetve nagyobb a lövedék indulási, vagyis torkolati sebessége.
A 7.5 cm-es ágyú figyelemre méltó teljesítménnyel bír, ám ehhez elengedhetetlen volt a cső hosszának megnövelése. Míg a háború elején a német haderő arra koncentrált, hogy a gyalogsággal együtt haladó mozgó tüzérséget hozzon létre, melyeket álló célpontok ellen vessenek be, a háború előrehaladtával inkább az őket támadó páncélosok leküzdése vált fontosabbá.
Nagyon érdekes tény, hogy annak ellenére, hogy a németek tudhatták hírszerzési adatokból, hogy az általuk megtámadott minden ország rendelkezett, sőt általában több és jobb tankkal rendelkezett mind ők, nem számoltak ezen célok leküzdésével.
A kezdetben használ rövid csövű 7.5 cm KwK 37 l/24 lövegből kilőtt lövedék torkolati sebessége 385 m/s ami 1 km távolságról csupán 35 mm páncélzatot volt képes átütni, míg a 7.5 cm KwK 40 l/48 lövedékének kezdősebessége elérhette a 930 m/s sebességet, ami ugyanezen távolságról 93 mm páncélzat, 500 méter távolságból pedig 120 mm páncélzat átütésére volt képes.
Vagyis nagyon leegyszerűsítve a második világháborús viszonyokat figyelembe véve nem találkozhatott olyan ellenséges járművel ez a löveg, melyet ne tudott volna kilőni viszonylagosan biztonságos távolságból. Ebből kifolyólag elég érthetetlen, hogy miért ragaszkodtak annyira olyan járművek kifejlesztéséhez, melyek képesek a 88 mm-es lövegek hordozására.
Talán ez abból fakadhat, hogy a háború elején az alábecsült tűzerő miatt csak a 88 mm-es légelhárító fegyver volt alkalmas nehezebb páncélzatú tankok leküzdésére, így valahogy megmaradhatott a minden elsöprő löveggel felszerelt, legyőzhetetlen tank megalkotása utáni vágy.
Technikai paraméterek:
Személyzet
4 fő
Hosszúság
6.85 m
Szélesség
2.95 m
Magasság
2.16 m
Tömeg
23.9 t
Elsődleges fegyverzet
7.5 cm KwK 40 L/48
Páncélzat
16-80 mm
Műszaki adatok
Motor
Maybach HL120 TRM dízelmotor 296 le / 221 kW
Felfüggesztés
Laprugós
Sebesség
40 km/h
Fajlagos teljesítmény
12 le / t
Hatótávolság
155 km
A makettről
Sokadik Broncoval van dolgom és eddig nem csalódtam kimondottan egyikben sem. Amit én tapasztaltam ezzel a gyártóval kapcsolatban, hogy jól felszerelt készletet kap az ember, amiben mindig van fotómaratás, átlátszó elemek, kiegészítők és általában szemenkénti lánctalp.
Az építési leírás nagyon igényes, fényes papírra nyomott, a lépések érthetőek, az illusztrációk jók. A készletből két fő variáció, egy hosszú és egy rövid csövű változat készíthető. A rövid csövű verzióhoz fém lövegcsövet adnak, ám én a hosszú csövű verziót építettem, ezért ezt a fém csövet a párhuzamosan épített MiniArt StuG III kapta meg végül.
A hosszú csövű löveg annyira más, hogy a belső kidolgozása is eltér. Az látszott a készleten, hogy egy kicsit a 2in1 marketingfogás áldozatául esett. Ha valaki nem ragaszkodik a hosszú csőhöz, akkor ebből határozottan rövid csöves verziót érdemes megépíteni.
Az építés majdnem tökéletesen ment, ám az építési útmutató egy helyen súlyosan hibás. A löveg behelyezése nem lehetséges abban a fázisban, amikor mutatja. Ennek oka valószínűleg az, hogy a leírás a rövid csőnél született és a hosszú csöves megoldást, vagyis a 2in1 verziót utólag, analóg módon szerkesztették be a leírásba.
Ennek az az eredménye, hogy a hosszú cső lövegpajzsát teljesen szét kell barmolni, hogy a helyére kerüljön, hiszen már mindent beragasztottam és a felépítmény formája és lehetetlenné teszi annak behelyezését.
Ezt a malőrt leszámítva, ami azért kellően elrontotta az összképet, más gond nem volt.
A lánctalpak nem működőek, de szemenkéntiek.
A festésnél a sárga festésre került egy téli, kopott álcafestés. A chippingelés sajnos nem sikerült jól (mostanában tulajdonképpen soha sem sikerül jól), ezért azt többszöri nekifutásra és végül szivacsos módszerrel sikerült ilyenre varázsolnom. A végeredmény egész elfogadható lett.
A makettnél most semmilyen újítást nem alkalmaztam.
Felhasznált színek/pigmentek:
Alapozás
Steel Red
Gunze
H38
Alapszín
Sandy Yellow
Gunze
H79
Lánctalp
Steel Red
Gunze
H38
Gumiabroncs
Anthrazit
Revell
9
Fa felületek
Sandy Brown
Gunze
H66
Fémes kopás
Silver
Revell
90
Bemosás
Dust Effect
AK
AK015
Kosz, Sár, Rozsda
Europian Earth/Medium Rust
AK pigment
H37
Sár
Dust Effect
AK
AK015
Fényes lakk
Clear
Revell
1
Matt lakk
Clear
Revell
2
Összességében
A végeredménnyel meg vagyok elégedve. A löveg mozoghatna, ha a rövid csövet tettem volna fel, de ennél a verziónál csak a rögzített megoldás működőképes. Ez egy nagyon jó makett lenne, ha nem akarták volna 2in1megoldásban kiadni mert így igazából nem két makettet, hanem inkább egy felet kapunk.
Tulajdonképpen sosem fogom megérteni, miért ragaszkodnak ahhoz, hogy ennyire eltérő megoldásokat összedobozoljanak. Az, hogy egy kicsit más a küllő a keréknél, vagy felteszünk egy elemet, vagy egy másikat, az még oké, de ilyen lényeges eltérésnél valami sérülni fog. Látszik, hogy a rövid csövű megoldás kidolgozott, amibe bele erőltették a másik variációt, ahelyett, hogy kiadták volna más verzióban.
Arról nem is beszélve, hogy az L/48-as cső sokkal hitelesebb a későbbi F vagy G variációkon. Igaz utána nézhettem volna, de az, hogy ez a hosszú csővel lett összerakva, nagy mértékben függött a MiniArtos készlettől, amit később szereztem be, vagyis lehet, hogy annak idején más volt az elképzelésem.
Ettől függetlenül ajánlom a készletet, megéri az érét, csak figyeljünk oda az építésénél.
Azt biztosan tudtam, hogy a Stug, vagyis a Sturmgeschütz nem maradhat ki a gyűjteményből, de egy kicsit mellényúltam a választás tekintetében. A StuG ugyan nem tartozik bele szorosan abba a körbe, amik összerakása az elsődleges célom, vagyis a páncélvadászok közé, azonban nagyon közel áll hozzájuk.
Annyiban hibáztam, hogy egy olyan prototípust választottam, melyből csak pár példány készült és nem is ilyen formában került tömeggyártásba. Amikor makettet választok, igyekszem olyan darabokat választani, melynek komoly hatása volt a történelemre. Ennél a makettnél ez csak rében igaz, mert a Stug, mint fegyvernem ez a kategória, viszont konkrétan erről a prototípusról ez nem mondható el.
Ennek ellenére összességében elégedett vagyok a végeredménnyel. Nem ez volt a legkönnyebb építésem, de nem is volt olyan nagy baj.
Please accept YouTube cookies to play this video. By accepting you will be accessing content from YouTube, a service provided by an external third party.
If you accept this notice, your choice will be saved and the page will refresh.
A járműről
Ez a fegyver, vagyis a Stug, egy olyan összetevője volt a német hadseregnek a II. Világháborúban, mely a haderő gerincét alkotta.
A fegyver ötlete már az I. Világháborúban megszületett. Akkor ugyanis nagyon jól jött volna egy olyan löveg, melyet gyorsan tudnak megerősített állások, bunkerek közelébe juttatni, hogy aztán támogatást nyújtson a gyalogság részére.
A rohamlöveg kifejlesztését tulajdonképpen az a paradigmaváltás hozta létre, melyben a korábbi nehézkes, lassú, grandiózus hadműveletek tervezése helyett a hangsúly áthelyeződött a kisebb, önállóan mozgó egységek gyors reagálására. Vagyis a „sturm”, azaz vihar szó nem véletlenül került szinte minden német haditechnika és hadászati fogalom elé.
Amikor a II. Világháborúról beszélünk, akkor sosem szabad szem elől tévesztenünk a tényt, hogy ez a paradigmaváltás és az ehhez kifejlesztett eszközök hozták meg a kezdeti sikereket 1942-ig Németország számára.
A StuG ötletgazdájának Erich von Manstein tekinthető, aki felismerte ezen fegyver szükségszerűségét, melyet aztán parancsnoka, Ludwig Beck indított útjára 1935-ben.
A konkrét terven aztán 1936 június 15-én a Daimler-Benz AG vállalat kezdett dolgozni. A feladatuk, hogy alkossanak egy gyalogság támogató járművet, melyre felszerelhető egy 7,5 cm kaliberű löveg. A löveg rögzített, de legalább 25 fokban megemelhető kellett legyen, a legényság pedig védett kellett legyen.
A Daimler-Benz AG a Panzer III-as, közepes tankot vette alapul a fejlesztéshez. Később a tervet az Alkett kapta meg, ahol 5 prototípus épült a Panzer III B alvázát felhasználva. A prototípusok lágyacél felépítményt és a Krupp rövid csövű, 7.5 cm StuK 37 L/24-es lövegét kapta. A fegyver hivatalos neve: Gepanzerte Selbstfahrlafette für Sturmgeschütz 7.5 cm Kanone Ausführung A bis D. (Sd. Kfz. 142)
Vagyis pontosan lefordítva: Páncélozott önjáró löveg 7.5 cm löveghez A-tól D-ig.
A fegyver annyira újszerű, hogy először nem is igazán egyértelmű, melyik hadseregtest kötelékébe kerüljön. Mivel sem a páncélos, sem a gyalogos egységekhez nem illik igazán, noha pont azért fejlesztették ki, végül a tüzérségi egységekhez kerül.
A háború vége felé viszont, különösen, amikor megkapja az újabb, hosszabb lövegeit, akkor már tankvadász szerepkörben is feltűnik. Ezek főleg a 7.5 cm Stuk 40 L/48 löveggel szerelt F/8 és G típusok (Sd. Kfz. 142/1).
A fegyver olcsóbb és gyorsabban építhető, mint bármely másik német tank, így nem csoda, hogy a legnagyobb példányszámban jelenik meg. Körülbelül 11 300 darab gördül le a gyártósorról.
Technikai paraméterek:
Személyzet
4 fő
Hosszúság
6.85 m
Szélesség
2.95 m
Magasság
2.16 m
Tömeg
23.9 t
Elsődleges fegyverzet
7.5 cm StuK 37 L/24
Páncélzat
16-80 mm
Műszaki adatok
Motor
Maybach HL120 TRM dízelmotor 296 le / 221 kW
Felfüggesztés
Laprugós
Sebesség
40 km/h
Fajlagos teljesítmény
12 le / t
Hatótávolság
155 km
A makettről
A makett Miniart gyártmány. A Miniarttal kapcsolatban eddig kedvező tapasztalataim voltak, ezért nem gondoltam, hogy nehéz építés lesz.
Én eddig azt tapasztaltam velük kapcsolatban, hogy a részletek jól kidolgozottak, jól felszereltek. Ez most is így volt. Kapunk fotómaratást, egy szemenkénti, működő lánctalpat, vontatókábelt, átlátszó elemeket.
Két kifogásolható pontot találtam. Az egyik, hogy a futómű görgősorát úgy, ahogy az alkotó elképzelte, nagyon nehéz szépen összerakni. Ez orvosolható, ha nem rakjuk be a kerékagyaknál javasolt egyik alkatrészt. Ekkor ugyanis a kerekek nem állnak be megfelelő irányba.
A másik kifogásolható pont a löveg rögzítése. A löveg rögzítése nem elég merev. Az állásszögön tudunk állítani, viszont annak pozicionálása nem eléggé átgondolt. Végig azon izgultam, hogy a legvégén letöröm, amit aztán nagyon nehezen lehetett volna rögzíteni.
A Miniart, mint gyártó azonban egy kicsit most lekerül a palettáról. Van még egy SU-76-om dobozban, de nem hiszem, hogy azon kívül tovább gyarapítom a Miniart kollekciót.
Nem feltétlenül a két hiányosság miatt, inkább azért, mert borzasztóan rosszul vannak a keretek kitalálva, melyről az alkatrészeket le kell vágni. Nehezen vághatóak le, és nagyon-nagyon sok és átgondolatlan elosztásban kell keresgélni őket.
A legtöbb gyártó A, B, C … jelzéseket használ és igyekszik az azonos fázisban felhasználandó elemeket egy keretre helyezni. Itt egyáltalán nem ez a helyzet. Legalább 20 apró keret van 7-8 keretet találunk a dobozban, mindenféle Ag, Af, Bg … nevezékkel, ami borzasztóan idegesítővé teszi az építést.
Arról nem is beszélve, hogy nagyon sok helyen nem jelöli a készítő az alkatrész helyét és mivel ez egy prototípus, tehát irtó nehéz róla képeket találni.
A kit legkiemelkedőbb eleme talán a lánctalp. Az mindenképpen dicséretet érdemel. Nehéz előkészíteni, ám az építés nagyon egyszerű és a végeredményeként összeálló lánctalp nagyon egyszerűen a helyére tehető.
A makett a szokásos építési fázisokon esett át. Bemosásnál most Sansadorral hígított AK Dust effect-et használtam.
Felhasznált színek/pigmentek:
Alapozás
Steel Red
Gunze
H38
Alapszín
Field Gray
Gunze
H32
Lánctalp
Steel Red
Gunze
H38
Gumiabroncs
Anthrazit
Revell
9
Fa felületek
Sandy Brown
Gunze
H66
Fémes kopás
Silver
Revell
90
Bemosás
Dust Effect
AK
AK015
Kosz, Sár, Rozsda
Europian Earth/Medium Rust
AK pigment
H37
Sár
Dust Effect
AK
AK015
Fényes lakk
Clear
Revell
1
Matt lakk
Clear
Revell
2
Összességében
Ez egy érdekes makett lett. Nem állítom, hogy legszebb darab, amit készítettem, ám a futómű tényleg érdekes, ami ráadásul jól is mutat a maketten. Ott, ahol a későbbi verziókban csak a jármű oldallemeze lenne, mindenféle elem található, amik részletgazdagabbá teszik az egész makettet.
Ha valaki szereti a különlegességeket, akkor nekik ajánlom ezt a makettet, de az biztos, hogy találni jobbat is.
Abban biztos voltam, hogy a Hanomag részét kell képezze a gyűjteményemnek, azonban az már igen nehéz volt eldönteni, hogy mely variánsok legyenek ezek. Ez a jármű önmagában nagyon érdekes a féllánctalpas felépítése miatt, amit még különlegesebbé tesz az a löveg, melyet felhelyeztek rá.
Ezt a Hanomagot követte az előző cikkben leírt másik és még várakozik egy a dobozában és nem biztos, hogy kerül még még be pár variáció a gyűjteménybe.
Please accept YouTube cookies to play this video. By accepting you will be accessing content from YouTube, a service provided by an external third party.
If you accept this notice, your choice will be saved and the page will refresh.
A járműről
Elöljáróban javaslom, olvasd el az előző, Sd. Kfz 211/10 cikket, melyben egy másik variánssal foglalkoztam, mivel nem kívánom lemásolni az előző cikkem minden elemét, inkább arra térnék ki, amiben eltérés mutatkozik.
Annyi azért minimálisan ide tartozik, hogy mi a jármű pontos megnevezése és ez miből adódik. Hivatalosan Sd. Kfz. 251/22 Aufs. D, vagyis a 251-es kísérleti gépjármű 22-es számmal jelölt módosítása, mely a PaK40 L46 löveget hordozta.
A PaK40 egy 75 mm-es páncéltörő fegyverként alkalmazott nagy sebességű löveg, ahol az L46 a cső hosszát jelöli. Minél hosszabb egy löveg csöve, annál nagyobb lehet a löveg torkolati sebessége, illetve annál nagyobb a pontosság, mivel a löveg, huzagolásának köszönhetően megpörgeti a lövedéket, így az sokkal egyenesebb vonalon repül a célig.
Az Ausf. D az Ausführung, vagyis variáció/modell rövidítése, vagyis ez a Hanomag D verziójára épült. A D verzió a korábbi cikkben olvasható B verzióhoz képes némi eltérést mutat. A leginkább szembetűnő különbség, hogy az utastér oldala teljes burkolatot kapott, a motorház elején a páncélzat nem törik meg V alakban, illetve a hátsó dupla ajtó is lényegesen egyszerűbb, nem szárnyas kialakítású.
Pont ezen változtatások miatt a jármű egésze sokkal „áramvonalasabb”, vagyis oldalról nézve egy majdnem tökéletes paralelogramma formát kapunk. Ezt a hatást külön kiemeli a löveg gyárilag is ehhez idomuló, szintén döntött lövegpajzsa.
A háború végén a német mérnökök tulajdonképpen mindre megpróbálták felszerelni a hosszú csövű 75 mm-es löveget mivel ez volt jóformán az egyetlen orvosság a keletről beáramló orosz páncélosok ellen.
Érdekesség és kevésbé ismert tény, hogy a németek jócskán alábecsülték a páncéltörő lövegek szükségességét, mert valamilyen furcsa okból úgy gondolták, más nemzet esetében nem kell komoly harckocsikkal számolni.
Ez a hiba később végzetesnek bizonyult, és mivel a 75 mm-es lövegnél nagyobb lövegeket elbíró tankok fejlesztése és gyártása sem ment teljesen simán, így ez olyan hátrányt jelentett, melyet nem voltak képesek lefaragni a bukásig.
A Hanomag beltere elégségesnek bizonyult a löveg felhelyezéséhez, ám a belső kialakítás valószínűleg itt sem volt optimális, ám biztos, hogy jobban volt használható, mintha vontatta volna maga után.
Technikai paraméterek:
Személyzet
2 + 10 fő
Hosszúság
5,8 m
Szélesség
2,1 m
Magasság
1,75 m
Tömeg
7,81 t
Elsődleges fegyverzet
PaK40 L46 75 mm löveg
Másodlagos fegyverzet
MG 42 vagy MG 43 géppuska
Páncélzat
6-14,5 mm
Műszaki adatok
Motor
Maybach HL42 6 hengeres benzin motor 99 le / 75 kW
Felfüggesztés
Torziós rugó
Sebesség
52,5 km/h
Fajlagos teljesítmény
12,8 le / t
Hatótávolság
300 km
A makettről
A makett hozta a Dragontól elvárható minőséget. Tudom én is, hogy a Dragon már nem számít a legjobbnak, de nekem még mindig az a tapasztalatom, hogy melléfogni sem lehet vele nagyon.
A doboz alaposan meg van tömve, ahogy az a Dragontól megszoktuk, kapunk bele többféle felépítményt, fotómaratást, Magic Tracket, és még olyan kiegészítőt is, mellyel még én sem találkoztam (igaz, nem is tettem rá a makettre).
Az építéssel kapcsolatban egyetlen nagyobb gondom volt, miszerint az oldalán elhelyezkedő dobozokat nem tudtam egészen jól illeszteni. Sikerült végül valamennyire eltakarni, de messze van a tökéletestől. A gondot az okozta, hogy a felépítmény egy darabból áll és a doboz egyik oldalát kellett volna úgy csiszolnom, hogy nem csiszolok bele abba a vonalba, ami illeszkedik. Nem tudom, mi lett volna a jó megoldás, ez nem volt az.
Viszont külön kiemelném, mert ezt egyetlen gyártónál sem látom sajnos, hogy a csőszájfék nemcsak választható, de össze is rakható külön-külön. Nem spórolták le azt az egyetlen darabot, mely nélkül előre el kéne dönteni a rajz alapján, hogy melyiket válasszuk.
A készletben kapunk egy Magic Tracket, és egyet komplett garnitúrát a keretbe öntve. A Magic Track sajnos minőségben alatta maradt a kereten lévőnek, szóval kicsit hosszabbá vált az építés. Mint a két lánctalp működő.
A beltér jól kidolgozott, a műszerfalhoz kapunk matricákat is, amik ugyan korlátozottan, vagy egyáltalán nem látszanak. A motortér viszont sajnos üres, motor nem jár a készlethez, pedig a motorháztetőt meghagyhatnánk nyitott formában.
Az álcafestésnél most a csíkosnál maradtam. Ilyen festést még nem készítettem és a szokásosnál is jobban sikerült szerintem. Próbáltam kevésbé élesen felvinni a zöld és a vörösesbarna színeket.
Az építés a szokásos módon zajlott. Ami a nehézséget jelentetette, a nyitott beltér, amit érdemes az összeállítás előtt készre fújni.
Felhasznált színek/pigmentek:
Alapozás
Steel Red
Gunze
H38
Alapszín
Sandy Yellow
Gunze
H79
Álcaszín (zöld)
Khaki Green
Gunze
H80
Álcaszín (barna)
Red Brown
Gunze
H47
Lánctalp
Steel Red
Gunze
H38
Gumiabroncs
Anthrazit
Revell
9
Fa felületek
Wood Brown
Gunze
H66
Fémes kopás
Silver
Revell
90
Bemosás
Raw Umber
Winsor & Newton
35
Kosz, Sár, Rozsda
Europian Earth/Medium Rust
AK pigment
H37
Sár
Dust Effect
AK
AK015
Fényes lakk
Clear
Revell
1
Matt lakk
Clear
Revell
2
Összefoglaló
Ez egy jó makett. Tiszta szívvel ajánlom mindenkinek. Nem a legegyszerűbb feladat összerakni a nyitott belseje és a löveg miatt, de abszolút megéri.
Valószínűleg építek majd Hannomagot, mert annyi varáiciót raktak össze, hogy mindegyikben megtalálom a szépséget.
Ezt a makettet nem célirányosan kerestem, mivel volt már egy összerakásra váró Hanomagom a Dragon kiadásában, hanem egyszerűen szembe jött velem a boltban én meg nem tiltakoztam nagyon az ellen, hogy megvegyem.
Ez megelőzően ugyanis újabb kiadású Zvezda makettet építettem, úgyhogy biztosra vettem, hogy ezzel sem lesz gond, nem is volt. Nagyon pofás kis jármű készült belőle. Ám ne szaladjunk annyira előre, nézzük, a valós változatát!
Please accept YouTube cookies to play this video. By accepting you will be accessing content from YouTube, a service provided by an external third party.
If you accept this notice, your choice will be saved and the page will refresh.
A járműről
Ez egy féllánctalpas szállító jármű, melyet a Hanomag gyár is készített a Második világháború alatt a német hadsereg számára. Az alapjármű elsődlegesen egy páncélozott csapatszállító, melyet különböző felszerelésekkel egészítettek ki, hogy más funkciókat is ellásson.
Hivatalos neve Sonderkraftfahrzeug 251/10 vagyis rövidebben Sd.Kfz. 251/10, vagyis kísérleti gépjármű. A nevezéktant boncolgatva, a 251-es jelzés jelöli magát a járművet a „/” jel utáni 10-es szám pedig a jármű funkcióját.
A Hanomag elnevezés a háború után ragadt rá, a német tisztek SPW, vagyis Schützenpanzerwagen, azaz Páncélozott Csapatszállító néven emlegették. Az alapjárművet az 1930-as években kezdték fejleszteni.
Az alapjárműből négy variáció (A, B, C és D) verzió létezett és legalább 22 variációt vetettek be a funkciónak megfelelően. Az alapkoncepció, hogy a jármű képes legyen 10 páncélgránátos katonát szállítani, és közben megvédje őket a kiskaliberű fegyverektől és a tüzérségi repeszektől. E mellett a jármű hátulján rögzített MG 42 vagy MG 43 géppuska segítségével fedezettüzet tudjon biztosítani, ha az szükséges.
A jármű érdekessége a mindenhol döntött páncélzat, mely ellenállt az akkor rendszeresített puskákból kiadott, nem páncéltörő lövedékeknek. A páncél vastagsága 8-14,5 mm, viszont a V alakú elrendezésnek hála az effektív páncélvastagság nagyobb.
A jármű erőssége és egyben gyengesége is a nyitott kialakítás. Ez egyfelől lehetővé tette, hogy a szállított katonák azonnal tüzet nyissanak vagy gránátot dobjanak az ellenségre, miközben a jármű oldala fedezéket kínált, ám pont ez tette sebezhetővé, ugyanis az ellenség szintén könnyen dobhatott gránátot, Molotov koktélt a küzdőtérbe, nem is beszélve a repülőgépekről.
A /1-es alap csapatszállító modell rendelkezett egy előre néző MG 42 vagy MG 43-as géppuskával. Ám a verziók igen változatos funkciókat láttak el. Voltak tüzérségi-, páncéltörő löveggel szerelt, rakétás, légvédelmi, aknavetős és a háború vége felé még infravörös reflektorral szerelt variánsok is.
A legjobb tulajdonsága a nagyon hosszú lánctalpas meghajtás, melynek jellemzője, hogy nincs felső görgősor, mely hagyományosan a lánctalpat továbbítja a jármű eleje felé. Illetve a futókerekek fedésben vannak egymással, így a jármű súlya sokkal egyenletesebben oszlik el a talajon, mint a hagyományos lánctalpak esetén.
A jármű elején található egy hagyományos gumikerék, mely ugyan kormányozható, és kisebb irányváltásoknál van is jelentősége, ám a jármű elfordításához a lánctalpak segítségével kell kormányozni, mint a hagyományos lánctalpas járművek esetén.
A fedésben lévő futókerekek esetén viszont hátrányt jelent a sáros, téli időjárás, mellyel a német hadsereg a Szovjetunióban találkozott. Ebben az esetben a futómű befagyása teljesen mozgásképtelenné teheti a járművet.
Ez a variáns egy PaK 36-es löveget kapott és szakaszparancsnoki funkciókat tudott ellátni, vagyis tüzérségi támogatáson felül ellátmányt biztosított. A PaK 36-os 37 mm-es löveg már szinte a háború elején elavult.
Technikai paraméterek:
Személyzet
2 + 10 fő
Hosszúság
5,8 m
Szélesség
2,1 m
Magasság
1,75 m
Tömeg
7,81 t
Elsődleges fegyverzet
PaK 36 37 mm löveg
Másodlagos fegyverzet
MG 42 vagy MG 43 géppuska
Páncélzat
6-14,5 mm
Műszaki adatok
Motor
Maybach HL42 6 hengeres benzin motor 99 le / 75 kW
Felfüggesztés
Torziós rugó
Sebesség
52,5 km/h
Fajlagos teljesítmény
12,8 le / t
Hatótávolság
300 km
A makettről
A Hanomagot, mint járművet mindenképpen a gyűjteményemben akartam tudni, mivel elég ikonikus alakja a második világháborúnak. Egyike azon kevés harceszközök, melyet szerintem még egy laikus is el tud helyezni térben és időben.
Ennek a csapatszállítónak annyira egyedi és annyira korszerű az alakja, hogy nem lehet szó nélkül hagyni. Minden irányból döntött páncélzattal rendelkezik, és, ha figyelembe vesszük, hogy 1930-as tervezés, akkor kiráz a hideg, ha belegondolok, mi lett volna, ha minden harci eszközüket ilyen alaposan tervezik meg a német mérnökök.
Nem véletlen ez a rengeteg variáció, mivel ez a jármű túl jó volt ahhoz, hogy „csak” csapatszállítóként alkalmazzák. Nem túlzás azt állítani, hogy megelőzte a korát és a többi hadsereg igazából csak a második világháború után tökéletesítette ezt a fegyvernemet, mely átmenetet képezett a csapatszállító és a könnyű fegyverzetű páncélozott jármű között.
Ez a második újabb típusú Zvezda makettem és csak ajánlani tudom ezt is. Minden rendben volt az építés kapcsán, egy-két apró hibát leszámítva. A futómű alkatrészei lehettek volna jobbak. Sajnos ott az öntésnél nem hagytak elég helyet a keret és a kerekek között így egy kicsit nehezem ment a csiszolásuk.
A maketthez tartozik szemenkénti lánctalp, ami működhet is, ám annak az illesztése sem tökéletes, ezért én inkább több darabban fixen rögzítettem a szemeket. Egyetlen egy alkatrész volt, ami túl vékony volt és anyagát tekintve túl rideg, ezért többször eltört. Végül úgy döntöttem, törötten marad, mint kvázi sérülés.
Nem próbáltam most új technikát ki a maketten. A nehézséget, mint minden nyitott jármű esetén, az jelentette, hogy túl sok az apró részlet. A makett beltere alaposan kidolgozott, illetve részletes motort is kapunk.
Kiemelendő a működő hátsó ajtó, melynél érdekes, hogy az ajtó a furcsa felépítmény forma miatt nem csak nyílik, de távolodik is, így a V alakú ajtó úgy tud kinyílni, hogy teljesen szabadon hagyja a kijáratot.
Talán csak a szélvédő nyílásaiban lehetne komolyan belekötni. Ott azért megoldhatták volna jobb a feladatot, legalább úgy, hogy a Dragon Hanomagján tették. Nem nagyon tudtam volna szépen, nyitott állásban rögzíteni, így maradt zárva, ami talán kevésbé élethű.
Festésként meghagytam a szürke alapszínét, melyet világosítottam egy kicsit a bemosással.
Felhasznált színek/pigmentek:
Alapozás
Steel Red
Gunze
H38
Alapszín
Field Gray
Gunze
H32
Lánctalp
Steel Red
Gunze
H38
Gumiabroncs
Anthrazit
Revell
9
Fa felületek
Wood Brown
Gunze
H66
Fémes kopás
Silver
Revell
90
Bemosás
Raw Umber
Winsor & Newton
35
Kosz, Sár, Rozsda
Europian Earth/Medium Rust
AK pigment
H37
Sár
Dust Effect
AK
AK015
Fényes lakk
Clear
Revell
1
Matt lakk
Clear
Revell
2
Összességében
Nekem tetszik a végeredmény. Nagyon nehéz szülés volt. Egy Dragon Hanomaggal építettem párhuzamosan, így hét hónapig tartott az építés. Talán egyetlen makettel töltöttem többet csak eddig, de ott azért szünetet is tartottam az építésben.
Nem ez az utolsó Hanomag, amit össze kívánok rakni. A rakétás variáció még szerepel a terveim között és nem tartom kizártnak, hogy megépítem az alapváltozatot is.
A Zvezda továbbra is vezeti a listámat, mivel ár érték arányban abszolút az első számú márkává vált számomra.
We use cookies on our website to give you the most relevant experience by remembering your preferences and repeat visits. By clicking “Accept All”, you consent to the use of ALL the cookies. However, you may visit "Cookie Settings" to provide a controlled consent.
This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. These cookies ensure basic functionalities and security features of the website, anonymously.
Cookie
Duration
Description
cookielawinfo-checkbox-analytics
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Analytics".
cookielawinfo-checkbox-functional
11 months
The cookie is set by GDPR cookie consent to record the user consent for the cookies in the category "Functional".
cookielawinfo-checkbox-necessary
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookies is used to store the user consent for the cookies in the category "Necessary".
cookielawinfo-checkbox-others
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Other.
cookielawinfo-checkbox-performance
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Performance".
viewed_cookie_policy
11 months
The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data.
Functional cookies help to perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collect feedbacks, and other third-party features.
Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.
Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.
Advertisement cookies are used to provide visitors with relevant ads and marketing campaigns. These cookies track visitors across websites and collect information to provide customized ads.
